Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Meo létrejöttével új időszámítás kezdődött a mai magyar műgyűjtés történetében: a kortárs művek állandó intézményi kiállítása segít eligazodni napjaink irányzatai között, és egyfajta értékrendet állít fel a ma alkotó művészek között. Nem kötelező persze elfogadni ezt az értékrendet, hiszen mindössze két gyűjtő saját ízlését mutatja. Mindenesetre némi támpontot adhat azok számára, akik át kívánják látni és meg akarják érteni a kortárs művészetet. Az azonos tulajdonossal (Kováts Lajos) rendelkező Blitz Modern immáron második kortárs aukcióját rendezi, amely lehetővé teszi, hogy a Meóban vagy máshol megismert kortárs alkotásokat megvásárolhassák az érdeklődők. A kiadott két katalógus azt a célt szolgálja, hogy a klasszikusok és a mai művek világosan elkülönüljenek egymástól.
A tavasszal elkezdett becsértékes árverés akkor működőképesnek bizonyult, a közönség néhány tétel után hozzászokott, hogy a katalógusárnál körülbelül 60 százalékkal alacsonyabban indulnak a művek, holott kikiáltási árakat előzőleg nem adtak meg. Amire akkor nem került sor: nem különítették el, hogy mely művek maradtak a háznál (vagyis nem lépték át a limitet), illetve melyek keltek el ténylegesen. A galéria nem is adott ki leütési listát. Kováts elmondása szerint most máshogy lesz, ebben is követik a nyugati szokásokat, és talán követőre találnak a többi hazai aukciós ház között. Ez sokat tenne a műtárgyárverések kissé megtépázott hitelének visszaszerzéséért.
Az első katalógus a második világháború előtti műveket tartalmazza, mindössze huszonkettőt. Az anyag viszont igényes és válogatott, a becsértékek pedig egyáltalán nem alacsonyak. A külön katalógussal, a dupla oldalas illusztrációkkal és a tízmillió fölötti becsült értékekkel a galéria munkatársai megpróbáltak nagyobb jelentőséget adni a műveknek. Hogy elgondolásuk egybeesik-e a közönség véleményével, az majd az árverésen kiderül. Paál László Hazafelé című olajképe, Patkó Károly éppen a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Ádám és Évája Kovátsék szándékai szerint még a harmincmilliót is átlépik. Megvásárolhatók lesznek ebben a tételcsoportban Mednyánszky, Rippl-Rónai, Jándi, Kmetty és Schönberger művei is.
A hangsúly természetesen a kortársakon lesz, százötvennél több tétel indul mai művészektől. Néhány mű alkotója már nem él, a szakirodalom őket klasszikus kortársaknak nevezi, hiszen életművük jelentős hányada a második világháború után keletkezett. Ide tartoznak az Európai Iskola művészei: Bálint Endre, Korniss Dezső, Vajda Júlia, Barcsay Jenő – munkáikkal kezdődik a második katalógus. Közülük minden bizonnyal Barcsay 1966-os olajképe, a Házfalak lesz a legértékesebb, várhatóan átlépi a kétmillió forintot. A ma is alkotó művészek doyenjei (Lossonczy Tamás és Gyarmathy Tihamér) is képviseltetik magukat az anyagban. Licitálni lehet Lossonczy két, hetvenes években készült darabjára, Gyarmathy korábbi és 80-as évekbeli alkotására.
Az egykori Iparterv-csoport tagjai manapság a legkeresettebb és legértékeltebb hazai művészek közé tartoznak, képeik a Meo alapkiállításán is megtalálhatók. A magas árak természetesen nem a honi keresletnek, hanem a nemzetközi elismertségnek és a külföldi galériák érdeklődésének köszönhető. Hencze Tamás, Bak Imre, Keserű Ilona, Nádler István munkái – általában mérettől és kortól függően – 350 ezer és 2 millió forint közötti becsült áron szerepelnek a katalógusban. Először kerülnek árverésre Haraszty István mobil szobrai, értéküket így nehéz megbecsülni. A katalógusban szereplő 1,2–1,5 milliós ár feltehetően a művész és a galéria megegyezésével jött létre.
Különleges művek gyűltek össze a szentendrei Vajda Lajos Stúdió alapítóitól, ezúttal nemcsak festmények, hanem szobrok, fa- és kőplasztikák is indulnak.
Külön figyelmet érdemel a legfiatalabb generáció, amely jelentékeny szerepet kap a Meo kiállításán is. Köves Éva fotórealista festményein a kirakatok és a környező házak tükröződésének mindennap elénk kerülő látványát ragadja meg. Ghyczy Dénes, Kupcsik Adrián és Csiszér Zsuzsi a számítógépes grafikai programok lehetőségeit valósítja meg a hagyományos festészeti technikák segítségével, Lakner Antal installációja, Ravasz András fotónyomata, Németh Hajnal, Nagy Gábor György printjei pedig a legújabb technikák festészetbe való beemelését mutatják.
A november 29-én sorra kerülő árverés helyszíne – ahogy a kiállításé is – a Meo újpesti épülete.
R. E.
Gréczi Emőke