Nem voltak nagy értékű, több százezres, netán milliós tételek, a korábbi rendezvényektől eltérően ezúttal „csak” erős közepes anyag indult az antikvárium nyolcadik aukcióján. A legdrágább tétel 150 ezer forintért kelt el, ez William Derham magyarra átültetett és 1793-ban megjelentetett természettudományi munkája volt. Ennél mindössze húszezer forinttal adott kevesebbet az Országos Széchényi Könyvtár Temesvári Pelbárt 1520-as kiadású kötetéért.
A közgyűjtemény az egyszerűség kedvéért szinte az összes kéziratot megvásárolta (nemcsak a védetteket), igaz, ezek között egy sem volt igazán drága. Babits Mihály és Kosztolányi Dezső levelei 32, illetve 23 ezer forintért keltek el, Vas István és Weöres Sándor írásainak értéke még a tízezret sem érte el.
A figyelem középpontjában továbbra is a dedikált, első kiadású magyar művek álltak. József Attila távollétében Radnóti Miklós két kötete kapta a legmagasabb árat: a Válogatott versek 1940-ből százezerért, az Orpheus nyomában 1943-ból nyolcvanezer forintért kelt el. Adytól a Vér és Arany aláírt példánya 55 ezret ért. Karinthy Ferenc nyelvészeti munkáját (Olasz jövevényszavak) dedikáltan 13 ezer forintért vásárolták meg, akárcsak Mária Sándor 1930-as dedikált verseskötetét. Hasonló árakon cseréltek gazdát Molnár Ferenc és Móricz Zsigmond kötetei, Szerb Antal tanulmányfüzete (A magyar újromantikus dráma) aláírtan valamivel többet, 25 ezer forintot ért.
Érdemes megemlékezni a klasszikusok sorsáról. Csokonai Vitéz Mihály pásztorjátékának 1806-os első, nagyváradi kiadásáért 55 ezer forintot adtak, Vörösmarty Mihály ugyancsak első kiadású drámáját (Salamon király, 1827) 33 ezer forintra taksálták.
R. E.
