Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aki a Belvárosi Aukciósház jelenlegi üzletét felkeresi, annak azért most sem kell attól tartania, hogy a Klotild-palota földszintjén nem talál megfelelő kínálatot a szezonnyitó, háromnapos licitálásra. A közel másfél száz festmény között az egyik legdrágább Kmetty János Krisztus temetése című, monumentális hatású bibliai kompozíciója, amely kereken kétmillióról indul. Szintén olajjal készült lenvászon alapra Ziffer Sándor tipikusan nagybányaias Zazar-partja, amely a katalógus címoldalára is felkerült és egymillióról startol. A legek sorát folytatva említhetjük meg Kontuly Béla szokatlan hangulatú és kivitelezésű, szinte elvonttá stilizált Manci hídját, amelyért éppúgy elvárnak legalább 800 ezer forintot, mint egy jelzés nélküli kuriózumért.
Barabás Miklós közismert zsánerképéről, a Vásárra induló román család egyik variánsáról van szó, amelyet a katalógus kísérőszövege szerint vagy maga a művész készített saját kezűleg, vagy pedig egy korabeli festő replikája lehet. A szomszédos Budapest Galériában nemrég zárult Balázs János-emlékkiállítás kapcsán kelthet érdeklődést most a naiv cigány festő lányalakja kutyával, amelyet 60 ezerért hirdetnek.
Kovács Dezső szerint az utóbbi években tartósan a közönség keresett kedvencei lettek az egyébként meglehetősen ismeretlen Gárdai Bartha mediterrán atmoszférát árasztó, pasztózusan festett velencei lagúnái, amelyeket itt és most 60-80 ezer forintos sávban vesztegetnek. Az osztrák főváros árverésein is elmaradhatatlan Neogrády Lászlótól és Antaltól egész „ciklusok” vannak, tájakból és zsánerjelenetekből egyaránt, amelyek olajban 40, 80 vagy 150 ezer forintot kóstálnak, míg akvarellekre akár hatezer forinttól is lehet licitálni tőlük.
Bencsik Zsuzsanna ékszerbecsüs számban és színvonalban egyaránt szembetűnő anyagot hozott össze, amelyből a katalógus hátoldalán egy zafírokkal kirakott karkötőt reprodukáltak - kereken kétmillióért hirdetik -, és legalább ugyanennyit kérnek egy briliánsokkal ékes fülbevaló párért is, míg egy századfordulós osztrák női nyakék már ennek feléért is elérhető lehet. A szokásos, márkás órák mellett ne feledkezzünk meg a másik végletről sem: az olcsó, alkalmi vételekről, amelyek közül például egy pár ezüst mandzsettagomb háromezer forint.
A vegyes műtárgyak kategóriájában egy XV. Lajos stílusú kandalló-óra éppúgy 200 ezer forintról indul az árverésen mint egy 1914-es, működőképes fém gőzmozdonymodell, de egy üvegezett rokokó vitrinért minimum félmilliót kell fizetni. Egy 18. századi osztrák szobrász öntöttvas leányfeje azonos árú (120 ezer forint) egy szintén ismeretlen kollégájának későbbi, bronz férfifigurájával, de a plasztikai kínálat a domborművekkel együtt sem számottevő, akárcsak a perzsaszőnyegmezőny sem, a szőnyegekből akár 20 ezer forinttól is válogathatunk.
A Belvárosi Aukciósházban hagyományosan kedvelik a furcsaságokat: most is akad militária és teniszütő éppúgy, mint a 80-as évek elejéről való tokaji aszú, palackonként 3-4 ezerért, porcelánfejű baba 30 ezerért, albán kaftán ennek duplájáért. A szokásos ezüst evőeszköz-garnitúrákat - eredeti dobozban - 220-650 ezer forint között pályázhatjuk meg, sok az antik herendi étkészlet is. A mázas Zsolnay-fajanszok közül ezúttal a legdrágább három kisplasztika: az anya gyermekével (300 ezer), a városligeti Anonymus mása (250 ezer) és egy gondolkodó alak (150 ezer forint). Gádor-féle figurák és vázák egész sora jött össze most az árverésre, amelyekre nyolcezertől ötvenezer forintig terjedő sávban lehet licitálni.
Wagner István
