Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi évek elkényeztettek bennünket, szezonról szezonra kerültek elő lappangó vagy eddig teljesen ismeretlen kincsek szunnyadó magángyűjteményekből, pénzre fordítandó hagyatékokból. Látható viszont, hogy ezek száma erősen megcsappant mostanában, a középkategóriás darabok pedig korántsem pezsdítik fel a szakmát, holott áruk már többnyire meghaladja az egymillió forintot.
Persze kérdés, hogy mit nevezünk főműnek, hiszen más az eladó, a kereskedő, a vásárló és a művészettörténész érdeke és értékítélete: vajon egy nem vázlatos Munkácsy-kép, vagy a Nyolcak közül bárkinek a csoport működésekor készült alkotása már önmagában annak számít? A kereskedő igyekszik minél több tételét kiemelni, jelentősnek beállítani, a vásárlóval való egyetértésben, hiszen aki tízmilliókat fizet egy tételért, az biztos szeretne lenni annak kvalitásában. A konkurencia és a kutatók viszont - különböző érdekekből - nem mindig értenek ezzel egyet. Egy biztos, a közönség dönti el, mennyire becsüli a felkínált tételeket, amint az aukciós katalógus a kezébe kerül.
Több árverező bizalommal tekint az elkövetkező félévre, a nyár folyamán beérkezett művekből már a szezon elejére könnyedén össze tudtak állítani egy árverési anyagot. A tételsor színvonala és nem utolsósorban leütési ára nagyban múlik a cég kommunikációjától, erre a korábbiakban is láttunk számos példát. A műkereskedők egyre több energiát fektetnek internetes megjelenésük szépítésére, technikai és tartalmi fejlesztésére, a katalógusok és a hírverést szolgáló anyagok, értesítők is egyre mutatósabbak.
Akadnak kereskedők, akik korántsem lehetnek optimisták, hiszen a néhány piacvezető cég után mintha egyre nagyobb szakadék tátongana. A BÁV Rt. esetében - noha a vállalat műkereskedelmi részlege tavalyhoz képest némileg növelte bevételeit - a féléves összesített forgalom éppen annyi, mint amennyit más házak (Kieselbach, Mű-Terem) egy este alatt megkeresnek. Aggodalomra ugyanakkor semmi ok, hiszen a vállalatnak nem az aukciós üzletág jelenti az egyetlen bevételt. Sőt, mint azt a cég vezérigazgatója nemrégiben sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, továbbra is a zálogüzletág a BÁV fő erőssége.
A Polgár Galéria árverései is háttérbe szorultak, láthatóan kevesebb érdeklődő keresi fel a kiállításokat, illetve vesz részt az aukciókon, és ugyanez vonatkozik a Belvárosi Aukciósházra is. Az utóbbi a Nagyházi Galéria mellett mintegy nagykereskedésként működik, náluk vásárolni - az alacsony árak miatt - olykor a befektetők álma lehet. Aukciósháztól függetlenül igaz, hogy nem mindenki érdeklődik a kétségkívül legdrágább klasszikus avantgárd iránt, önmagukhoz képest jó áron lehet más korok, stílusok alkotásait is értékesíteni.
Kevés kivételtől eltekintve teljesen betelt a féléves naptár, alig akad szabad hét a következő négy hónapban. Már szeptemberben árverez a Belvárosi Aukciósház, a BÁV és a Mű-Terem Galéria, tehát a katalógusokra egy-két héten belül számítani lehet. (Az új Blitz Galéria ugyancsak szeptemberben nyílik.) Októberben a többi kereskedőnél is licitálhatunk, a színre lépés sorrendjében: Kieselbach, Nagyházi, Polgár, BÁV. A november egészen a hónap utolsó hetéig csendesnek ígérkezik, ekkor lesz Nagyháziék újabb aukciója, illetve a Mű-terem Galéria téli rendezvényére. Decemberre maradt a Polgár, a BÁV, a Belvárosi Aukciósház és a Nagyházi Galéria szezonzáró árverése. Várható, hogy a Kieselbach Galéria tél felé ismét a közönség elé lép és egyelőre a Blitz Modern sem határozta meg féléves programját.
R. E.
