BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A műtárgypiac szürke eminenciásai

Vannak nevek, amelyek szinte minden festményárverésen felbukkannak, de többnyire sem az árverési előzetesekben, sem az értékelésekben nem kapnak szerepet. Ha jelentősebb ár kapcsolódik hozzájuk, szinte lehetetlen tendenciákat, trendeket felfedezni abban, ahogy műveikhez a gyűjtők viszonyulnak. Néhány kiugró árat kivéve a közvélemény az árverési anyag „töltelékének” tekinti őket, holott nagyszerű, művészettörténeti szempontból is jelentős alkotókat találunk közöttük. Most bemutatunk néhányat az elmúlt hónapokban feltűnést keltett, magasabb árat elért művészek közül.

2001. június 24. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A piac szürke eminenciásai rendszerint függetlenek a nagy művészeti csoportoktól; bár vettek részt csoportos kiállításokon, ám erről csak a korabeli katalógusok emlékeznek meg. Egy részük elhagyta az országot, Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon próbált szerencsét, onnan kerülnek lassan vissza műveik. Mások itthon próbáltak csoportok és irányzatok között egyensúlyozni, vagy épp kerülni mindenfajta azonosítást - ők a maguk útját járták, még ha így nehezebb is volt kiállítási lehetőséget és hírnevet szerezni. Egy harmadik csoportot azok a művészek képeznek, akik valamely jelentős iskola második, harmadik vonalához tartoznak, és legfeljebb a felsorolások végén tűnik fel a nevük. Akik nem rendelkeznek elégséges szakirodalommal, művészeti könyvtárral, azok számára nagy segítséget nyújtanak az árverési katalógusok leírásai, amelyekben nem kis felületet szentelnek a kevésbé ismert alkotók megismertetésére.

Frank Frigyes műveinek nagyobb adagjával a Blitz Galéria kiállításán ismerkedhettek meg az érdeklődők 1997-ben. A korai, líraian dekoratív enteriőrök, városrészletek, a feleség, Mimi portréi és önarcképei alapján Vaszary János, Csók István követőjének tekinthető; később, a második világháború után stílusa expresszívebbé, erőteljesebbé válik. Az 1929-es Virágok fehér vázában a Blitz Modern májusi árverésén 3,8 millió forintot ért el, és még ha ez az árszint egyedinek is tekinthető, két héttel korábban, a Kieselbach Galéria aukcióján a Hölgy sárga selyemblúzban című olajképe ugyancsak említésre méltó eredményt hozott 1,5 millió forinttal. Ma már ritka, hogy Frank festményei ne lépjék át a félmilliós határt.
Medveczky Jenőtől a Fiatal hölgy fekete kesztyűben több gyűjtő tetszését is elnyerte a Kieselbach tavaszi aukcióján, ennek nyomán 5,5 millió forintért cserélt gazdát. A jellemzően neoklasszikus műveket alkotó Medveczky életművének gazdagsága meg sem közelíti Frankét, a rendszerint a római akadémistákhoz sorolt művész nevéhez ugyanakkor több freskó, monumentális megrendelés fűződik. Az említett ár már csak azért is rendkívüli, mert egy pasztellről van szó, és ez a technika sokszor még Rippl-Rónainak sem hozza meg ezt az értéket. Ha megítélését a pályatárs Molnár C. Páléhoz hasonlítanánk, akkor egyértelműen az ismertebb művész vinné el a pálmát. A bájos női portré után talán máshogy vélekednek majd a gyűjtők.
Kontuly Béla művészete ugyancsak az újklasszicizmussal fonódik össze, őt is foglalkoztatták freskófestőként, akár Medveczkyt. Portréi a XV-XVI. századi itáliai művészet klasszikus kompozícióinak XX. századi környezetbe átültetett változatai, ahogy ezt a Kieselbachnál indított két portré is bizonyítja. A Gyermekarcképet 2,4 millióra értékelték, és ez az ár valószínűleg a festő rekordjának tekinthető. (A fiatal fiú arcképe 480 ezer forintba került ugyanezen az eseményen.) A két művész, illetve sokak előtt ismeretlen alkotótársaik (például Jeges Ernő, Korb Erzsébet) népszerűsítésében valószínűleg nagyobb részt vállal a Magyar Nemzeti Galéria tervezett kiállítása, amely a Római Akadémia tevékenységét szeretné bemutatni.
Klie Zoltán többmilliós árai már nem lepnek meg senkit, persze csak a piacot jól ismerők közül, mert Klie neve kevésbé ismert azok számára, akik életében nem kap fontos szerepet a képzőművészet. Stílusára elsősorban tanára, Vaszary János, illetve az Ecole de Paris hatott. Dekoratív, posztimpresszionista művei közül a koraiakat értékelik leginkább a gyűjtők. A fauve-os, kubisztikus Városrészlet árát 2,5 millióról 4,6 millióig tornázták fel a tavaszi Kieselbach-árverésen, a Modern Vénusz egy hónappal korábban, a Mű-Terem Galéria rendezvényén 800 ezer forintot ért el.
Az „idegenben” érvényesülni próbáló alkotók közül a Párizsban tanult és alkotott Medgyes László neve a Blitz Galériában bukkant fel 1997-ben, a kubista Csendélet gitárral akkor a szenzációt jelentő egymilliós áron cserélt gazdát. A sikersztori idén folytatódott, ugyancsak a Blitzben, a Csendélet címet viselő kompozíciót 3 millió forintért vásárolták meg. Réth Alfréd neve ugyancsak a francia fővároshoz kapcsolódik; kevesen tudják, hogy aktív résztvevője volt az Őszi Szalon és a Függetlenek Szalonja kiállításainak, rendszeresen szerepelt a francia és a német avantgárd csoportok tárlatain. Élete nagy részét Párizsban töltötte. A közönség egyelőre idegenkedik műveitől, talán a mostani 3,5 milliós ár (Téren, Kieselbach Galéria) változtat megítélésén.
Nevek tucatjai merülhetnek még fel a klasszikusok közül. Bátrabb gyűjtők és kereskedők nem csekély anyagi haszonnal tettek népszerűvé szürke eminenciásokat az elmúlt évtizedben.
R. E.

Gréczi Emőke
Gréczi Emőke

Ez is érdekelhet