Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kiútnak véli a magyarországi nyomtatott sajtó piacának dzsungeléből az Exit ingyenes programajánló magazin megjelentetését a lap kiadója, a Sanoma Budapest Kiadói Rt. (SBK). Idén ez az SBK második újdonsága, az év elején az újságos standokra került Maxima tartja az előzetes számítások szerint várt heti átlag 100 ezres eladott példányszámot. Fél tucatra tehető azoknak az új kiadványoknak a száma, amelyekből néhánnyal az SBK a következő három évben megjelenik a sajtópiacon – derült ki a Szabó György vezérigazgatóval és B. Csejtei Ildikó marketing- és PR-igazgatóval folytatott beszélgetésünkből.
A tervezett kiadványokat – amelyek között saját fejlesztésű éppúgy található, mint licencelt lap – üzleti titokként kezelik. A vezérigazgató megjegyezte, hogy bár a kiadói tervek összeállításánál, ütemezésénél – a gyorsasággal szemben – az alaposan végiggondolt kivitelezés a legfontosabb szempontjuk, ám ez nem jelenti azt, hogy a végső döntés meghozatalakor, illetve közvetlenül az utcára kerülés ne vennék figyelembe a legfrissebb sajtópiaci fejleményeket, s ha kell, ne változtatnának ezeknek megfelelően a tervezett kiadványok lap- vagy marketingkoncepcióján. Így történt ez a Maxima esetében is, amely annak a piackutatásnak az eredményei alapján született, amelyből kiderült, hogy nagy számban vannak az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel és átlag feletti jövedelemmel rendelkező, 18—35 éves korú, magasabb intellektuális tartalmat igénylő, városi nő olvasók, akiket nem elégít a női hetilapok – egyébként igen nagy – kínálata. Ugyanez a célcsoport vásárláskor is igényesebb, ezért a reklámozók is hatásosabban hirdethetik egy nekik szóló lapban az átlagvevők által kevésbé vásárolt árukat, szolgáltatásokat – mondta B. Csejtei Ildikó.
Nemcsak az újonnan elindított lapokhoz nehéz hirdetőket szerezni, hanem a bevált kiadványok esetében is fontos újabb és újabb, a nyomtatott sajtóban ritkábban vagy egyáltalán nem hirdető cégeket meggyőzni arról, hogy reklámozzanak. A korábbinál is „elérésorientáltabbak” és tudatosabbak a hazai hirdetők, amelyek 2003-ban a média egészében összesen 130 milliárd forintot költöttek hirdetésekre. Ez nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy ötöde az Európai Unió egy főre vetített 250 eurós átlagának. A média többi részével folytatott attraktivitási versenyben fontos érv a tömeglapok magas elérése (például a Story heti olvasóinak száma eléri az 1,5 milliót, a Nők Lapjáé az 1,2 milliót), továbbá a speciális tematikájú lapok célzottsága (National Geographic, Wellness).
Egyebek mellett ez is abba az irányba tereli az SBK-t, hogy minél alaposabb felméréseket készítsen az újságolvasói szokásokról, azt kutatva, hogy meghatározott korosztályt és/vagy érdeklődési kört tekintve milyen tematikájú, kivitelezésű lapok kiadásával lehetne bővíteni a nyomtatott sajtó kínálatát. Ezeknek a kiadványoknak a „megtalálása”, illetve piacképessége meggyőzheti a manapság a televíziós reklámok nagyobb hatékonyságában bízó hirdetőket arról, hogy érdemes a jelenleginél többet költeniük a meghatározott célcsoportokat „kiszolgáló”, azokat direktebb formában elérő nyomtatott sajtóban is. A vezérigazgató kutatásokra hivatkozva kiemelte a multiplikátor hatást, amely szerint bizonyíthatóan hatékonyabbak azok a kampányok, amelyek a tévé mellett a nyomtatott sajtót is alkalmazzák.
A tervezett új kiadványok kapcsán a vezérigazgató nem erősítette meg, de nem is cáfolta lapunknak azt az információját, miszerint az SBK a jövőben nagyobb figyelmet fordít a tudományos ismeretterjesztés témakörébe tartozó lapokra. Ennél konkrétabb volt az a kijelentése, hogy vizsgálják további ingyenesen terjesztett újságok megjelentetését, s nagy jövőt látnak abban is, hogy multinacionális cégeknek – PR- és imázserősítési célból – márkakiadványokat adjanak ki. Öt ilyen kiadvány gondozására adott be pályázatot az SBK, amely e téren referenciaként a magyarországi Mazda, valamint a Davidoff „házi újságját” tudja felmutatni.
Bármilyen csábító is az ingyenes lapok piaca, fontos az arányok betartása, hiszen ezek egy-egy olvasói kört arra „nevelhetnek”, hogy akár végleg lemondjon a pénzért megszerezhető lapokról. Ez nem lehet célja sem az SBK-nak, sem más lapkiadóknak. A nyomtatott sajtó piacának szűkebb mozgástere a média más részein való megjelenésre készteti az SBK-t. A társaság kész nyitni, ami Szabó György fejtegetései szerint a jelenleg már működő könyvkiadói, valamint rendezvényszervezői tevékenység erősítése mellett jelentheti más területek „meghódítását” is. Míg az előbbi tervek megvalósításához esetleg cégvásárlással juthat közelebb az SBK, addig B. Csejtei Ildikó szerint a kiadói portfólió bővítése kölcsönösen előnyös együttműködésekkel is megvalósítható, hiszen a magyarországi Sanoma sokrétű adatbázisokkal, valamint a terjesztéshez kapcsolódó logisztikai rendszerrel rendelkezik, amelyekre támaszkodva szolgáltatásokat nyújthat meghatározott ügyfél-, illetve vevőkört kereső vállalkozásoknak.
