Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az MTV többmilliárdos veszteséget görget maga előtt. Lát-e esélyt arra, hogy a fenntartó Országgyűlés az új elnök munkájának megkönnyítése érdekében megszabadítja ettől a tehertől az intézményt?
- Nemrégen találkoztam a szlovák televízió elnökével, akinek megadatott az a fantasztikus lehetőség, hogy az ottani parlament vagyonnal ruházta fel a televíziót, vagyis elengedte adósságát és normatív finanszírozással indította útjára a médiumot. Ott tehát megtörtént az a csoda, amelyben én itthon nem reménykedem, de mindent meg fogok tenni, érvekkel és tényekkel igyekszem meggyőzni a döntéshozókat arról: nálunk sincs más megoldás. Az MTV esetében sincs tehát más járható út, mint hogy 8-9 milliárdos görgetett adósságát felszámolják és a vagyontalanságot, a nem normatív támogatást megváltoztassák.
- Kiknek tartoznak?
- Az állam behajtó szervezetei felé nincs adósságunk - ellenkező esetben nem vehetnénk részt pályázatokon -, de sajnos azt kell mondanom, hogy ezenkívül mindenféle tartozásunk van. Adósak vagyunk műsorgyártóknak, kis és nagy beszállítóknak, szolgáltatóknak. Ha nincs adósságkonszolidáció, csak hosszú évek alatt tudjuk ledolgozni ezt a felhalmozott örökséget.
- Az adósságkonszolidációval elődei is próbálkoztak, sikertelenül. Hogyan működhet akkor tovább az intézmény?
- Az Európai Unió nem ismeri azt a lehetőséget, hogy a kormányok céltámogatással vagy bármilyen más formában finanszírozzák a köztelevíziót. Az unió csak a normatív finanszírozást fogadja el, előbb vagy utóbb tehát a mindenkori magyar kormánynak szembe kell néznie ezzel a helyzettel, s akár az előfizetőktől szedi be ezt a pénzt, akár a büdzséből fedezi, de mindenkor fixen, kiszámíthatóan kell finanszíroznia az intézményt - vagy végig az unió normáival szemben halad.
- Mikor következhet be az ideális állapot?
- Az idén már semmiképpen sem, 2004 a túlélés és a stabilizálódás éve lesz, s 2005 lehet az első olyan esztendő, amelyben építkezhetünk is. Az idei évet túl kell élnie az MTV-nek. Ami azért sem lesz könnyű, mert ebben az esztendőben öt olyan nagy sportrendezvényt - köztük az olimpiát, a labdarúgó Európa-bajnokságot - közvetítünk, amelyek 3,5 milliárd forint többletköltséget jelentenek az intézménynek. Ezek mellett számtalan más, kiemelkedő eseményről is számot kell adnunk, például a csatlakozás napjáról vagy az uniós parlamenti választásokról. Az említett sportesemények közvetítését még a televízió korábbi vezetői vállalták, ráadásul nem tervezték egyetlen költségvetésben sem, most pedig nekünk kell kifizetnünk.
- Korábban szó volt arról, hogy az állam támogatja ennek kapcsán az MTV-t.
- Üzleti tervünk, amelyet elnökké választásom napján, március 5-én fogadott el a kuratórium elnöksége, tartalmazza azt, hogy a nagy sportesemények közvetítéséhez az MTV forráshoz jut majd. Ha ez elmarad, akkor nagy bajban leszünk, mert ez azonnal milliárdos hiányt jelent az üzleti tervhez képest.
- Milyen területeken stabilizálódhat az idén az MTV?
- Az Országgyűlés arra kötelezte a társaságot, hogy világítsa át önmagát. Ez megtörtént, a közeljövőben módosítjuk a szervezeti és működési szabályzatot és humánpolitikai döntéseket is hozunk. Ennek során - a BBC által korábban meghirdetett elvekhez hasonlóan - az a cél, hogy több katona és kevesebb tiszt legyen. Most nem ez a helyzet, kevés a műsorkészítő. Szervezeti átalakítást kell tehát végrehajtanunk, ehhez kapcsolódóan pedig gazdasági átalakítást is véghez kell vinnünk. El kell érnünk, hogy megváltozzon a közvélekedés, amely szerint itt vagy rosszul döntenek, vagy valami sandaság van a döntések mögött. Kötelességünk tehát gazdálkodásunkat úgy átalakítanunk, hogy a sandaságok és az esetleges dilettantizmus kiküszöbölődjenek belőle. Ezért vezettünk be takarékossági intézkedéseket, s ezért igyekszünk nyilvánossá, átláthatóvá tenni gazdálkodásunkat.
- Ennek ellentmondani látszik, hogy ön az előző vezetés gyakorlatával ellentétben nem kívánja a televízió honlapján nyilvánosságra hozni a beszállítói szerződéseket. Nem dacolni akar ezzel azokkal a kurátorokkal, akik nem támogatták a megválasztását?
- Szó sincs róla, ez rossz feltételezés. Munkába állásom után arra utasítottam a kollégáimat, hogy amíg ez a kuratóriumi döntés érvényben van, addig mindenkinek eleget kell tennie ennek a rendelkezésnek. Korábban pusztán csak annak adtam hangot, hogy egy nem normálisan működő televízióban ilyen eszközökhöz kell nyúlnia egy tulajdonosi testületnek annak érdekében, hogy rábírja a menedzsmentet az átlátható gazdálkodásra. Reményeim szerint azonban az MTV normálisan működő részvénytársaság lesz, ahol ilyen eszközökhöz nem kell nyúlni, mert az erre szolgáló belső és külső szervek betöltik ezt a feladatot. Amíg azonban ez az állapot nem jön el, lehet, hogy ilyen atipikus eszközökkel kell megteremteni a nyilvánosságot, bár szerintem az nem üzletszerű, hogy egy részvénytársaság kiteszi az ablakba a szerződéseit.
- Az említett humánpolitikai átalakítás általában áldozatokkal jár, gondolom azért is nehéz ilyen döntéseket meghozni, mert itt mindenki valakinek a valakije.
- Én nem csökkenő, töpörödő televíziót szeretnék építeni. Olyan pályázattal nyertem el az elnöki tisztet, amely ötcsatornás televízió képét vetíti előre. Nem azért, mert megalomániás terveim vagy irreális elképzeléseim vannak a televíziózásról, hanem pontosan azért, mert a rendelkezésre álló humán erőforrást, illetve a meglévő műszaki kapacitást úgy lehet optimálisan működésbe hozni, ha kihasználjuk lehetőségeinket. Most 1500 munkatársa van a televíziónak és nagyon sok külsős, szabadfoglalkozású kolléga vesz bennünket körül, függően attól, hogy hány projektünk van - nyáron sokkal kevesebb, máskor több. Az említett 1500 fő sokkal többre képes. Ha támogatást kapok és el tudom fogadtatni a tulajdonosi testületünkkel, a kuratóriummal és a munkatársaimmal, hogy az egyetlen lehetőség a növekedés, akkor nem kell feltétlenül sokat elküldeni az 1500 főből. Egy növekvő televízió sokkal hatékonyabban használja ki erőforrásait, több csatornát szolgál ki, több reklámbevételt produkál, több értékes terméket hoz létre. Európai összehasonlításban egyébként nem vagyunk sokan.
- A Magyarországon működő kereskedelmi televíziókhoz képest viszont igen.
- Valóban, ebben az összehasonlításban túlméretezett az MTV. Én dolgoztam két évet az egyik kereskedelmi csatornánál, s ismerem annak racionalitását is. A döntéshozók és a szakemberek azonban mindig megfeledkeznek arról, hogy a kereskedelmi televízióknak naponta legfeljebb két híradót kell készíteniük, míg mi napi tízet csinálunk. Egy kereskedelmi televízió mondhatja azt, hogy őt nem érdekli a sport, egy közszolgálati televízió viszont nem jelentheti ki, hogy például a nemzeti sport legfontosabb eseményeit nem rögzíti. Egy kereskedelmi televízió készíthet hetente egy alkalommal egy 20 perces kulturális híradót, a közmédia viszont nem mondhatja, hogy nem dokumentálja a magyar kultúra legfontosabb eseményeit, nem mondhatja, hogy nem rögzíti a színházi előadásokat, nem mondhatja, hogy nem vesz részt a legfontosabb kulturális fesztiválokon, rendezvényeken. Kinek lenne mindez a feladata, ha nem a közszolgálati televíziónak? Ehhez azonban eszköz, ember, s nem utolsósorban pénz kell.
- Ezzel is magyarázható az, hogy míg a közszolgálati televízió éves szinten több mint 30 milliárdból gazdálkodik, addig a kereskedelmi tévék körülbelül 25 milliárdból?
- Ez tévedés, nem ennyiből gazdálkodunk. Harmincmilliárd szerepel költségként az MTV könyveiben. Ebből azonban 7,3 milliárd forint olyan sugárzási díj, ami rajtunk átfolyó költség. Körülbelül 3,5 milliárd forint áfát fogunk befizetni a központi költségvetésbe, több milliárdot fizetünk be a bérek után járulék címen, ezzel sem a televíziót finanszírozzuk. Központi épületünk után 1,1 milliárd forint bérleti díjat fizetünk az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek. Kiszámoltuk, hogy nettó forintban az állam mennyivel finanszírozza az elektronikus nyilvánosságnak ezt a médiumát: becslésünk szerint évi 10-11 milliárd forinttal. Az összes többi vagy saját bevétel, vagy visszamegy a központi költségvetésbe, vagy valamely más állami szervezethez. Ez a 10-11 milliárd forint európai összehasonlításban a legalacsonyabb. A cseh köztelevízió például 50 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodik évente, a szlovák még fejleszteni is tud a neki juttatott pénzből, az MTV-ben pedig 15 éve nincs műszaki fejlesztés.
- Korábban azt is említette, hogy alulértékelt az MTV reklámideje. Hogyan lehet változtatni ezen?
- Ahhoz, hogy az MTV 2005-2006-ban meghatározó szereplője legyen a reklámpiacnak, nagyon szisztematikusan, hónapról hónapra jó teljesítményt kell nyújtanunk, jó presztízsű műsorokat kell előállítanunk, s átláthatóan kell gazdálkodnunk. Ezek után számíthatunk arra, hogy átstrukturálódik a reklámpiac. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Ha csak azt a 10 százalékos részesedésünket tudnánk érvényesíteni a reklámpiacból, amelyet most nézettségünk képvisel, akkor 6 milliárdos reklámbevétellel kellene rendelkeznünk, sajnos ekkorát nem hasítunk ki a reklámtortából. A jelenlegi bevételünk és a 6 milliárd forint közötti összeg a nagy kereskedelmi csatornáknál van valahol, azt el kellene hozni. Reklám szempontjából a kereskedelmi televíziónak egyébként az a jó, ha a közszolgálati adó vergődik. A kereskedelmi csatornák egyik szeme sír, a másik nevet, ha egy jó minőségű közszolgálati televízió leveszi a vállukról a közszolgálati funkciókat.
- Jelenleg a televíziót nézők körülbelül 10 százaléka kapcsol az MTV-re. Gondolom, ezzel az aránnyal nem elégedett. Mik az elvárásai?
- Akkor érdemes adóforintokból fenntartani egy közszolgálati intézményt, ha átlagosan a lakosság egynegyede kíváncsi arra, hogy mit csinál az adó. Fő műsoridőben pedig, amikor a legfontosabb hír-, közszolgálati vagy szórakoztató műsoraink vannak, legalább a lakosság egyharmadához kellene eljutnunk.
- Térjünk még vissza a többcsatornás köztelevízióra. Korábban azt mondta, hogy ebből akkor lehet valami, amikor megteremtődnek a feltételei. Most pedig már a készülő hírcsatornáról hallhatunk.
- A kollégáim valóban foglalkoznak azzal, hogy mit kell tennünk egy harmadik-negyedik-ötödik csatorna indítása, finanszírozása érdekében. Amilyen gyorsan csak lehet - akár szeptemberben vagy jövő márciusban - elindítanám ezeket az adókat, mert, mint mondtam, nincs más esélye a Magyar Televíziónak. A Demokrácia munkacímű csatorna például nagyobb nyilvánosságot adhatna a törvényhozásnak és a közéletnek - viták, hírműsorok felülete lehet -, illetve a sportnak, ami például most be van szűkítve az m2-esen egy kis sávba. Ezáltal az m2 is könnyebben szerkeszthetővé válhatna.
- A Demokrácia csatornát önállóan, esetleg a Euronews televízióval közösen működtetnék?
- A közelmúltban tárgyaltam a képviselőjükkel, mi érdekeltek vagyunk abban, hogy kapcsolatot teremtsünk ezzel a fontos európai médiával. Egyelőre abban állapodtunk meg, hogy keressük a közös forrásokat, ami nem lesz egyszerű, hisz igényesek, jó műszaki berendezéseket, nagy felkészültségű újságírókat követelnek meg. Partnernek lenni tehát drága, de megéri, ha valamilyen pályázati vagy céltámogatásból finanszírozni tudjuk.
