A tavalyi kudarc után a kormány idén áprilisban terjesztette be újra médiatörvény jogharmonizációs célú módosítását, de a kétharmados hozzájárulást igénylő törvény a közszolgálati médiumok kuratóriuma körüli viták miatt ismét megbukott, így azt a kormánypártok levették a napirendről. Pedig Körmendy-Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke a napokban teljesen új médiatörvényt sürgetett. Az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon ezt a kérdést ez év nyaráig tisztázni kellene. Az Európai Unió (EU) a csatlakozás első körébe tartozó országok közül már csak Magyarországgal nem tudta lezárni a kulturális és audiovizuális fejezetet, sőt a második körösök közül is már csak Romániával folynak tárgyalások ez ügyben.
Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az SZDSZ úgy fogalmaz, hogy nemcsak formai, hanem az európai normákhoz igazodó tartalmi változtatásokat is el kellene érni, ugyanis azt nem tartják európainak, ha a közszolgálati adók kuratóriumi elnökségeiben csak kormánypárti delegáltak ülnek. A médiatörvény 1996-ban elfogadott változata szerint az elnököt és a tagok egyik felét a kormánypártoknak, másik felét pedig az ellenzéki pártoknak kell egymás közti megegyezéssel jelölniük. Az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP azonban nem tud megegyezni a négy jelöltről, ezért ahogy az előző testületi tagok mandátuma lejárt, a közszolgálati média kuratóriumi elnökségeiben üresen maradtak az ellenzéknek fenntartott székek. A MIÉP szerint a Fidesz és az MSZP összejátszását kellene megakadályozni úgy, hogy minden ellenzéki frakciónak egyforma számú helyet kellene biztosítani a kuratóriumi elnökségekben - mondta Erkel Tibor MIÉP-képviselő. Az MSZP és az SZDSZ viszont a MIÉP és a kormánypártok háttérmegegyezésétől fél: mivel a MIÉP javaslata alapján a kormánypártok és a MIÉP kétharmados többségre tennének szert a kuratóriumokban. Pető Iván SZDSZ-es médiapolitikus úgy véli, a frakcióknak egy-egy tagot kellene delegálniuk, akik a parlamenti arányok szerinti súllyal szavaznának. Másik javaslata szerint a pártok vonuljanak ki a kuratóriumokból, de azt is elfogadhatónak tartaná, ha a jelöltekről az Országgyűlés döntene. Ez utóbbit a kormánypártok elvetik. Lendvai Ildikót, az MSZP médiapolitikusát „minden megoldás érdekli”, de a kuratóriumok jelenlegi helyzetének rendezéséig minden egyéb javaslatra is nemmel szavaznak. Álláspontja szerint - az EU kifogásai miatt is - először a kuratóriumok kiegyensúlyozatlanságát kellene megoldani, a jogharmonizációs módosítás amúgy is csak a csatlakozás után lépne életbe. A kormány továbbra is az ellenzék problémájának tekinti a kérdést, sőt törvénysértésnek tartaná, ha „beleszólna” az ellenzék választásába. Szalai Annamária, a Fidesz képviselője úgy fogalmazott: az ellenzék tétovázása miatt az ország eddig közel 1 milliárd forint uniós támogatástól esett el.
A szakmai kérdések körül sincs teljes konszenzus. A Fidesz képviselője szakmai javaslataikról kifejtette: az ORTT ellenőrzési jogköre a műsorszolgáltatókon túl a műsorszétosztókra is kibővülne. A módosítás a közszolgálatiakon túl a kereskedelmi csatornáknak is kötelezővé tenné, hogy a bemutatott filmek legalább ötven százaléka európai legyen. Pető szerint azonban így háttérbe szorulna a magyar filmek megkülönböztetett helyzete. Úgy vélte, a magyar filmkultúra támogatását a jelenleginél hatékonyabban kellene szabályozni. A magyar filmek és műhelyek védelmében Lendvai is eurokonform rendszert sürget. A gyermekek fokozottabb védelmére vonatkozó javaslat 5 veszélyességi kategóriát állít fel, amelyekbe maga a szolgáltató sorolná be műsorait - tudtuk meg Szalaitól. Pető szerint viszont erre már van EU-konform törvény. Lendvai szerint a módosítás szerint változó reklámidő-szabályozás a filmek gyakrabb megszakítását eredményezné. Szintén az EU-szokásokra hivatkozva szeretné, ha az önreklám és a társadalmi célú hirdetés nem tartozna bele a reklámidőbe. Szerinte a kormányzat keveset konzultált a szakmai szervezetekkel. Határozottabb nemzeti érdekképviselet mellett a MIÉP támogatja a jogharmonizációt - fejtette ki lapunknak Erkel. A párt megtiltana minden olyan reklámot, műsort, amely lejáratja vagy sérti azt, aki megtámadva érzi magát.
Bohus Péter
Bohus Péter