MAKROGAZDASÁG

Kevés lakásépítő regisztráltatta magát

Egyelőre mindössze négy lakásépítő tartotta fontosnak, hogy regisztráltassa magát az adóhivatal által "számlabiztosnak" minősített cégek listájára. A Fészekrakó-program keretében elérhető támogatásokat csak akkor kaphatja meg az igénylő, ha a lakásépítés költségeit - legalább 70 százalékban - számlával igazolja, és a számla kibocsátója a kibocsátáskor működő adóalanyként szerepel az APEH nyilvántartásában. A regisztráció nem jár többletköltséggel, az ehhez szükséges adatlap az adóhatóság az interneten és az ügyfélszolgálatokon ingyen rendelkezésre bocsátja. (VG 6. old.)

Béregyezség a Dunaferrnél

A Dunaferr-csoport és a reprezentatív szakszervezetek képviselői aláírták az idei évre vonatkozó bér- és szociális megállapodást, amely szerint a cégcsoport valamennyi tagvállalatánál január 1-től 7,1 százalékkal nőnek a jövedelmek. A megállapodás értelmében a bérkategória-táblázat szorzóit január 1-jétől felfüggesztik, a kötelezően alkalmazandó minimálbér értékét pedig havi 60 ezer forintra emelik. A dolgozók a bérfejlesztés összegét már a február havi munkabérükkel együtt megkapják. (NG 5. old.)

Elvarázsolt sztrádapénzek

Az M5-ös és az M6-os beruházás után nem vonnak be a sztrádaépítésekbe magánbefektetőket, azaz nem épül több autópálya PPP-beruházásban - írja a Népszabadság. A napilap úgy tudja, a kormány mai ülésén dönt arról, hogy a sztrádaépítési feladatokat egy állami tulajdonú társaság, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kapja meg. Ezzel a sztrádaépítés megszűnik államháztartási tétel lenni, és nem növeli tovább az államháztartási hiányt. Az idei deficit ennek köszönhetően 300 milliárd forinttal csökken. A kabinet terve szerint a Nemzeti Autópálya Rt. átadja a gyorsforgalmi utakat az ÁAK-nak, amely nem tekinthető az államháztartás részének, mert kizárólag üzleti bevételeiből él. Ha ez a cég rendel meg valamit, akkor az nem állami költség. Kérdés azonban, miként számolják el azt a térítést, amit a költségvetés fizet az állami tulajdonú cégnek a sztrádaépítési és -működtetési feladatok ellátásért. Ha a díj az EU szerint nem minősül állami támogatásnak, akkor az elképzelés sikeres. Ebben az esetben a sztrádák építésének költsége nem jelenik meg a büdzsében, csak az éves díjfizetések. Ha azonban az EU szakértői úgy foglalnak állást, hogy mégiscsak állami beruházásról van szó, az egész művelet értelmetlenné válik. (Nszab, 1., 14. old.)

Ingyen dolgozó túlórázók

Magyarországon a 30-39 év közöttiek túlóráznak a legtöbbet - hetente átlagosan több mint 11 órát - derül ki a KSH felméréséből. A fizetett túlórák közel 60 százaléka 3 ágazatba sűrűsödik, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a kereskedelembe, de az egészségügyben is sok a többletmunklát vállaló szakember. A nők kiszolgáltatottabbnak tűnnek a férfiaknál: átlagosan heti 3,2 órát nem számol el nekik munkaadójuk, míg az erősebbik nemnél ez az óraszám 2,2. Az alkalmazottak 91 százaléka, közel 3 millió ember dolgozik kötött vagy részben kötött munkaidőben. (VG 4. old.)