MAKROGAZDASÁG

Belefulladunk a gabonába?

Idén is gondot okoz a jó gabonatermés a gazdáknak, a terményre ugyanis alig akad vevő, miközben akadozik az uniós intervenció, a magtárakban meg bőven van még a múlt évi termésből. A hét végén kezdődő aratás előtt a MOSZ búzából tavalyhoz hasonlóan viszonylag magas, hektáronként, 4,5-5 tonnás termésátlaggal, összesen 7-7,5 millió tonnával számol, kukoricából pedig legkevesebb 7 millió tonnát vár, de a 8 millió is meglehet. (Az FVM 16-17 millió tonna gabonával kalkulál.) Nehezíti a helyzetet, hogy 2004-gyel szemben idén nem üresek a raktárak, a 16 millió tonnás kapacitásból talán ha 8-9 milliónyi használható ki, azaz a búzának még lehet helye, a kukoricának azonban már nem nagyon. Közben egyre csökken az abrakfogyasztó állatok száma, apad a hazai lisztvásárlás és a lisztexport is, és a külpiacon sem várni komoly változást: a közeli, unión kívüli országokba havi 50-60 ezer tonna búza vihető ki. A kormányzat a raktárkapacitás bővítésével segítene a gondokon, László Boglár kormányszóvivő tájékoztatása szerint 1,5-2 millió tonna gabona befogadására képes új tárolóhelyiséget alakítanának ki, igaz, nagy részét csak jövőre. Hogy honnan, egyelőre nem tudni, mert a MÁV-val és honvédséggel is kudarcba fulladtak erről a tárgyalások. A raktárak létrehozásához egyébként az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) is nyerhetnek pénzt a gazdák, másrészt agrárlogisztikai beruházásokra rendelkezésre áll egy 40 milliárdos hitelkeret is, amelyből egy-egy pályázó legfeljebb 5 millió, legalább 400 ezer forintot kaphat. (A termelői szervezetek esetében 750 millió forint a plafon.) (Nszab., 1., 12. old., NSZ 3. old.)

Még nincs MEH-engedély a gázüzlet eladására

A Magyar Energia Hivatal (MEH) cáfolta a Népszabadság értesülését, amely szerint határozatot hozott volna a Mol gázüzletágának eladása ügyében. A Népszabadság Podolák György szocialista képviselőre hivatkozva írt a feltételezett döntésről, aki azt is tudni vélte, hogy a MEH csak bizonyos kikötésekkel adta meg az engedélyt. Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: a jóváhagyás csak a hónap végére várható, jelenleg is folynak egyeztetések a vásárló E.On Ruhrgaszal. Az ügyletet a továbbiakban az Európai Bizottságnak (EB) is engedélyeznie kell. Az EB június 2-án jelentette be, hogy az E.On beadta kérelmét a jóváhagyásra. A tagállamok várhatóan a hónap végéig véleményezik a beadványt, a bizottsági döntés 125 napon belül, feltehetően a második félévben születhet meg. A gázüzletág értékesítésének alapos vizsgálata érthető, mivel az E.On birtokában van az Édász, a Dédász és a Titász, és többsége van a DdGázban és a Kögázban is. (NG 11. old.)

Jegybanki betéttel spekulálnak a bankok

Rekord mennyiségű pénzt, 1147 milliárd forintot fektettek a bankok tegnapig jegybanki betétbe, amely most még 7,25 százalékot hoz, jövő héten azonban már várhatóan kevesebbet, mert a jó inflációs adat és a gyengülő euró miatt a monetáris tanács szinte biztosan nyes majd az alapkamaton. Miután az 1147 milliárdnyi betét a külföldiek kezén lévő 2500 milliárd forintos államkötvény-állomány fele, megvan a veszélye annak, hogy a kamatvágás után a kötvényekből külföldi befektetésekbe vándorló pénz forintgyengülést hoz majd, bár a magyar fizetőeszköz egyelőre erősödik, a londoni elemzők pedig hét elején az ötévesnél nem hosszabb futamidejű forintkötvények vásárlására biztatták ügyfeleiket. (MH, 13. old.)

A bankrendszer hitelez a büdzsének

Két hónapja kamatmentes hitelt nyújt a bankrendszer a büdzsének - írja a Népszabadság. A lap szerint az államkincstár áprilistól a lakáshitelek után a bankoknak fizetendő kamatkiegészítést nem utalja át. A büdzsé havi 20 milliárd forintot tart vissza, áprilistól június végéig számolva ez mintegy 60 milliárd forint. Mindez azért érdekes, mert a pénzügyi kormányzat a féléves államháztartási deficitet 986,5 milliárd forintra valószínűsítette. A bankoknak járó összeggel ez meghaladná az 1046 milliárd forintot, miközben az éves terv 1023 milliárd forint. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a deficit év végére a tervezet duplája lenne, hiszen a második félévben hatnak azok a költségvetési intézkedések, amelyeket a pénzügyi kormányzat a magas hiány elkerülése érdekében korábban ígért. A lakáshitelek állami finanszírozásának visszatartását pedig végül is a lakásprogramról szóló rendelet februári módosítása teszi lehetővé. Ez ugyanis a bankok és az állam megegyezésére bízza a finanszírozást. Csakhogy a megállapodás késik, így a költségvetés egyelőre nem fizet. A februárig működő rendszerben a bankok a hónap végéig lejelentették, majd a következő hónap 28-ig megkapták a támogatott lakáshitelek után járó pénzt. Ez egyfajta előlegként működött, és a részletes elszámolásban rendezték a továbbiakat. Az új rendszer lényege az utófinanszírozás lenne, miszerint az állam csak a részletes elszámolást követően fizetne. Azzal, hogy késik az erről szóló megállapodás, a pénzügyi kormányzat jár a legjobban, hiszen azon túl, hogy púderezhető a féléves mérleg, a bankok kamatmentes hitelt nyújtanak a büdzsének. A "jogszabályváltozásból adódó késés miatt ugyanis a büdzsé nem fizet kamatot a bankoknak".(Nszab, 1., 13. old.)