MAKROGAZDASÁG

Változik az adózás rendje

Miközben mindenki az adóreformmal kapcsolatos bejelentésekre vár, a parlament két héten belül módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt. A tervezet szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak jövő februártól havonta, elektronikus úton kell bevallaniuk a foglalkoztatottaikkal kapcsolatos adó- és járulékkötelezettségeket. Az idei évre vonatkozó adatokat jövő április végéig kell benyújtani. A rendelkezés a főállású evás vállalkozásokra is vonatkozik. Futó Iván, az APEH elnökhelyettese elmondta: a változásokhoz több százmillió forintos informatikai fejlesztésre lesz szükség az adóhatóságnál. Szintén a gazdaság kifehérítését szolgálja az a módosítás is, amely szerint szeptembertől a munkába állást megelőző napon be kell jelenteni az új alkalmazottat. (Nszab. 11. old.)

Törökországba megy a Mol?

Eddig 14 olajcég jelezte, hogy indulna Törökország legnagyobb olajfinomítójával rendelkező Tupras Turkiye Petrol Rafinerileri AS (Tupras) 51 százalékos részesedésének megvásárlására kiírt pályázaton - adta hírül a török privatizációs szervezetre hivatkozva a Bloomberg. A régió olajcégei közül az OMV és a PKN is ott van az érdeklődök között, a Mol indulásáról azonban nem érkezett információ, pedig ez logikus lépés lenne a magyar cég részéről. A Mol képviselője a törökországi akvizíció iránti érdeklődését nem kívánta megerősíteni. A Tupras 51 százalékos részesedésének piaci értéke 1,8 milliárd dollárra tehető, így a Mol, a gázüzletág eladását követően, akár egyedül pályázhatna a részvénycsomagra. A Tupras megvásárlása ellen szól viszont, hogy a magyar olajcég új stratégiája - a menedzsment korábbi nyilatkozata szerint - inkább a kőolajmezők megvásárlására összpontosít a feldolgozókapacitások növelésére koncentráló akvizíciók helyett. (NG 11.,12. old.)

Túlhevültek a nagyfogyasztók

Nem akarnak többet fizetni a gázért a nagyfogyasztók. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma levélben fordult Kóka János gazdasági miniszterhez, melyben a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó, július elsejével hatályba lépő gázáremelés felülvizsgálatára kérik a kormányzatot. Az IEF sérelmezi, hogy a szaktárca egyoldalúan döntött az energia árának emeléséről, nem kérte ki a nagyfogyasztók véleményét, ami a fogyasztóvédelmi törvénybe ütközik. Másfelől, diszkriminatívnak tartják az intézkedést, mondván a lakossági fogyasztók számlája nem növekszik, és kifogásolják azt is, hogy a kormányzat csak átlagos emelést jelölt meg, Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint, ha a most tervezett gázáremelés életbe lép, idén 20 százalékkal nő az ipari fogyasztók gázköltsége, ami súlyosan rontja a magyar gazdaság versenyképességét. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy véli: a gázáremelkedés lakosságra háruló terheit is az ipari fogyasztóknak kell megfizetniük, ami a kormány részéről buta taktika, mert a vállalatok versenyképességének romlása munkahelyek megszűnéséhez vezet. Szaniszló és Hegedűs is azt hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában a közfogyasztók kétszer annyit fizetnek a gázért, mint az ipar, míg Magyarországon az ipari fogyasztók számára drágább 20 százalékkal a gáz. A gazdasági tárcánál nem értenek egyet azzal, hogy a cégekre hárítanák a lakosság terheit, mondván a 3 ezer köbméter alatti lakossági fogyasztóknak azért nem nő a tarifájuk, mert a rájuk vonatkozó többletterheket a jövőben a Mol bányajáradék-befizetéseiből képződő alapból állják. A nagyfogyasztók szerint ugyanakkor a kormányok intézkedéseinek köszönhetően a lakossági gázár jelenleg jóval alacsonyabb, mint az energia piaci ára. Véleményük szerint a lakossággal is a valós költségeket kellene megfizettetni, emellett pedig hatékonyabb energiafelhasználásra kellene ösztönözni őket. Csakhogy a magyarok jóval érzékenyebb az energiaár-változásokra, mint a fejlettebb országokban élők. Ez jórészt annak tudható be, hogy az itthoni bérek a kintiek harmadát-negyedét sem teszik ki, miközben az energiaárak majdnem azonosak. Rendszerváltás óta a fogyasztói árak nyolcszorosukra emelkedtek, míg a villanyáram esetében a szorzó 13-14-szeres. A magyar lakosság kiadásainak átlagosan 13 százalékát teszi ki az energiaköltség, míg mondjuk az Egyesült Államokban ez 6-7 százalék, ráadásul ott 3-4-szer annyi energiát fogyasztanak el, mint nálunk.(Nszab, 1., 12. old.)

Budapestről informálják a londoni elemzőket

A brit bankházak pénzügyi elemzői értetlenséggel fogadták, hogy egyes magyar közéleti szereplők szelektív módon és néha eltorzítva idéznek helyzetelemzéseikből - tudta meg a Népszava. A szakértők kifogásolják, ha például csak "leminősítésről" esik szó, és elhallgatják, hogy Magyarországot továbbra is a befektetőknek ajánlott országok közé sorolják a minősítők. Azt is figyelemre méltónak tartják az elemzők, hogy egyes magyar ellenzéki politikusok, közéleti személyek gazdasági és pénzügyi témájú nyilatkozatait gyakorlatilag az elhangzással egyidőben megkapják egy budapesti sajtóügynökségtől. A londoni szakértők alapjában véve nem vitatják a PM előrejelzését a GDP 3,5-4 százalékos várható növekedéséről, de ennél szerényebb bővülést valószínűsítenek. Úgy vélik, év végéig az alapkamat további 25 bázispontos csökkentésére van tér, s ennek megfelelően az euró árfolyama a 248-254 forintos sávban marad az egész év során. (NSZ 5. old.)