Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem akarnak többet fizetni a gázért a nagyfogyasztók. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma levélben fordult Kóka János gazdasági miniszterhez, melyben a nem lakossági fogyasztókra vonatkozó, július elsejével hatályba lépő gázáremelés felülvizsgálatára kérik a kormányzatot. Az IEF sérelmezi, hogy a szaktárca egyoldalúan döntött az energia árának emeléséről, nem kérte ki a nagyfogyasztók véleményét, ami a fogyasztóvédelmi törvénybe ütközik. Másfelől, diszkriminatívnak tartják az intézkedést, mondván a lakossági fogyasztók számlája nem növekszik, és kifogásolják azt is, hogy a kormányzat csak átlagos emelést jelölt meg, Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint, ha a most tervezett gázáremelés életbe lép, idén 20 százalékkal nő az ipari fogyasztók gázköltsége, ami súlyosan rontja a magyar gazdaság versenyképességét. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője úgy véli: a gázáremelkedés lakosságra háruló terheit is az ipari fogyasztóknak kell megfizetniük, ami a kormány részéről buta taktika, mert a vállalatok versenyképességének romlása munkahelyek megszűnéséhez vezet. Szaniszló és Hegedűs is azt hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európában a közfogyasztók kétszer annyit fizetnek a gázért, mint az ipar, míg Magyarországon az ipari fogyasztók számára drágább 20 százalékkal a gáz. A gazdasági tárcánál nem értenek egyet azzal, hogy a cégekre hárítanák a lakosság terheit, mondván a 3 ezer köbméter alatti lakossági fogyasztóknak azért nem nő a tarifájuk, mert a rájuk vonatkozó többletterheket a jövőben a Mol bányajáradék-befizetéseiből képződő alapból állják. A nagyfogyasztók szerint ugyanakkor a kormányok intézkedéseinek köszönhetően a lakossági gázár jelenleg jóval alacsonyabb, mint az energia piaci ára. Véleményük szerint a lakossággal is a valós költségeket kellene megfizettetni, emellett pedig hatékonyabb energiafelhasználásra kellene ösztönözni őket. Csakhogy a magyarok jóval érzékenyebb az energiaár-változásokra, mint a fejlettebb országokban élők. Ez jórészt annak tudható be, hogy az itthoni bérek a kintiek harmadát-negyedét sem teszik ki, miközben az energiaárak majdnem azonosak. Rendszerváltás óta a fogyasztói árak nyolcszorosukra emelkedtek, míg a villanyáram esetében a szorzó 13-14-szeres. A magyar lakosság kiadásainak átlagosan 13 százalékát teszi ki az energiaköltség, míg mondjuk az Egyesült Államokban ez 6-7 százalék, ráadásul ott 3-4-szer annyi energiát fogyasztanak el, mint nálunk.(Nszab, 1., 12. old.)
