MAKROGAZDASÁG

Szétszednék a bankok a Transelektrót

Félórányi időt kap ma a Transelektro első embere, hogy meggyőzze Kóka János gazdasági minisztert, érdemes állami segítséget adni a súlyos pénzügyi helyzetbe került holdingnak. Bár Székely Péter eddig folyamatosan arról beszélt, hogy a vállalatcsoportnak csak átmeneti likviditási nehézségei vannak, a Boston Consulting Group (BCG) által csak részben ellenőrzőtt kimutatások alapján készített szanálási terv már csődközeli pénzügyi helyzetet említ. A BCG szerint a Székely-birodalom az elmúlt két évben alapjaiban ingott meg, ipari vállalkozásainak árbevétele 2004 óta folyamatosan csökken, eredményei - egyetlen, nullszaldó körül záró cég kivételével - veszteséget mutatnak, miközben az adósságállomány hatalmasra duzzadt. A csoport 2005 végén 30,1 milliárddal tartozott a bankoknak, 5,8 milliárddal a beszállítóinak, és 5 milliárd forint volt az a köztartozás, amelynek kifizetésére az APEH haladékot adott. Ehhez jönnek még az adóhatósággal le nem tárgyalt adósságok, és további milliárdokat jelentenek a helyi iparűzési adók is. A szállítások egyre nehézkesebbek, a termelés az alapanyaghiány miatt akadozik, és morzsolódnak le a vevők is - írja a jelentés, amely ugyanakkor nem számol a bankok követelte ingatlanértékesítéssel, csak az ipari holding átalakítását sürgeti. A négy lábon álló terv szerint a cégbirodalom 20 üzletágából csak minden másodikat kellene megtartani, vagy külső befektetők bevonásával tovább működtetni. Minderre a BCG javaslata szerint idén 11-12 milliárdot kellene áldozniuk a bankoknak, igaz, ehhez az összeghez a tulajdonosok is hozzájárulnának. A BCG a szervezeti átalakítás mellett elbocsátásokkkal is járó hatékonyságjavító intézkedéseket javasol, amitől az egyszeri költségeket nem számítva évi 2 milliárd forint megtakarítást remél. (Nszab. 15. old.)

Reuters: csak 2013-ban jöhet az euró

A kormány jövőre, a választásokat követő első teljes évében jelentősen csökkenteni fogja az államháztartás hiányát, ám ez kevés lesz ahhoz, hogy Magyarország az euró 2010-es bevezetésének feltételeit a szükséges időpontra, vagyis 2008-ra teljesítse - derül ki a Reuters legfrissebb felméréséből. A hírügynökségnek nyilatkozó makroelemzők szerint Magyarország 2013-ban csatlakozhat az eurózónához. A szakértők úgy vélik, a következő év gazdasági folyamatainak előrejelzését a választások mellett az is bizonytalanná teszi, hogy nem látható előre a felálló kormány gazdaságpolitikája. A konszenzus szerint az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány a tavalyi évre várt 6,1 százalék után idén 7,9, jövőre pedig 6,8 százalékos lehet. Az elemzői kar véleménye alapján ebben az évben 1,78 százalékos átlagos infláció várható, ami 2007-ben 2,96 százalékra gyorsul. A 2006 decemberi 12 hónapra visszatekintő inflációt 2,06 százalékra teszik az elemzők, egy évvel később pedig 2,86 százalékot várnak. A Reuters felméréséből az is kiderül: ha nem volnának jelentős piaci kockázatok, a kedvező inflációs kilátások alapján az MNB tovább mérsékelhetné a kamatszintet. A jegybank ugyanakkor várhatóan óvatos marad, tekintettel arra, hogy egyelőre bizonytalan az Egyesült Államok és az eurózóna kamatszintjének emelkedése, márpedig ezek és a magas államháztartási hiány határozza meg az elvárt kockázati felár mértékét. Az euró árfolyama a konszenzus szerint az idei év végén 252,75 forint körül alakulhat, egy évre rá pedig ennél valamivel erősebb eurókurzusra lehet számítani. (NG 2. old.)

Nem akar vállalkozni a magyar?

Magyarország 35 vizsgált állam közül az utolsó helyet foglalja el a vállalkozókedv terén - állapította meg a Global Entrepreneurship Monitor.

A piacnak mindegy, ki nyer, csak nagyon nyerjen

Ha az MSZP-SZDSZ kormány marad hatalmon, a piaci fogadtatás pozitív lehet, míg a Fidesz választási győzelme esetén enyhén negatív - állapítja meg elemzésében az Erste Bank. Nyeste Orsolya elemző 45 százalékos esélyt jósol annak, hogy marad a jelenlegi kormány, és elkezdődnek a strukturális reformok, de ez "kissé bizonytalanabb út az euró bevezetéséhez'. A Fidesz hatalomra kerülésének esélyét 40 százalékosra teszi a szakértő, s megjegyzi: ha az MDF nem éri el az 5 százalékos küszöböt, a Fidesz valószínűleg kisebbségi kormányt alakít. Egy Fidesz-MDF-kormány valószínűsége 15 százalékos, ennek piaci fogadtatása pozitív lenne. Ezt a kabinetet ugyanakkor kissé kockázatosnak minősíti az Erste a két párt közötti feszültségek miatt, ám az euró-bevezetési pálya ebben az esetben kissé világosabbá válna. A nagykoalíciót kizárja Nyeste Orsolya, és a piaci fogadtatását is negatívnak minősíti. A tanulmány szerint a befektetők "már jót és rosszat is átéltek mindkét nagy párt kormányciklusa alatt', ebből a szempontból számukra semleges, hogy melyikük kerül végül hatalomra. A piac annak reményében "nem bünteti meg' a kormányt, hogy a választások után rövid időn belül megindulnak a reformok. A piac elvárása ebben az értelemben világos, de előnyös lenne, ha "az új kormány a minimálisan szükségesnél lényegesen erősebb parlamenti támogatottságot szerezne'. (Nszab. 2. old., NSZ 4. old.)