MAKROGAZDASÁG

Június végéig meghosszabbították a Transelektro-opciót

Április végéről június 30-ig meghosszabbították annak az opciónak a határidejét, amellyel a Vegyépszer Rt., a Közgép Rt. és a Resonátor Rt. visszaléphet a Transelektro 76,6 százalékának megszerzésétől - írja a Napi Gazdaság. Tímár Gyula, a Vegyépszer elnök-vezérigazgatója elmondta: a csoport működéséhez további 8-10 milliárd forintra lenne szükség, tulajdonosi tőkejuttatás vagy hitel formájában. Befejeződött a holding átvilágítása, és az eredmények szerint van remény a sikeres reorganizációra, amelynek keretében átalakítják és egyszerűsítik a Transelektrót. A cég az átvilágítás után kialakított koncepciót kívánja a hitelezők és a tulajdonosok elé terjeszteni. A Magyar Hírlap arról számol be, hogy már az EU is vizsgálja a holdingnak megítélt 3 milliárd forintos állami garanciát, ami azért is kellemetlen, mert az államnak minden bizonnyal újabb áldozatot kellene vállalnia a cégcsoport megmentése érdekében. (NG 4. old., MH, 12. old.)

Lemond a kormány a sztrádakötvényekről?

Szakértők szerint érdemes lenne az Eurostat állásfoglalását kérni a sztrádaépítések elszámolásával kapcsolatban, mivel ennek elmaradása további komoly pénzügyi és bizalmi veszteséget okozhat a kormánynak - írja a Napi Gazdaság. A Világgazdaság korábban arról számolt be, hogy a kabinet egyelőre azért nem fordul az EU statisztikai hivatalához, mert maga sem biztos abban, hogy a PPP-konstrukciók elszámolása átmenne az uniós rostán. A KSH is úgy látja, hogy érdemes lenne kikérni az Eurostat véleményét, mert az autópálya-építések ‘erősen határesetnek’ számítanak. Az uniós szervezet egyik képviselője szerint valóban nem kötelező az előzetes jóváhagyás, de a művelet után alaposan megvizsgálják annak könyvelési hatásait. Az állásfoglalás hiányában a magyar kormány azt kockáztatja, hogy az utólagos értékeléskor ‘vissza kell írni’ a költségvetésbe a kifogásolt tételeket. A PM aggodalmait erősíti Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője is, aki úgy látja, hogy a GDP 1,5 százalékát kitevő PPP-kiadások egy része, ha nem is egésze növeli az idei államháztartási hiányt, vagyis a büdzsén belül kell ezeket elszámolni. Ha az Eurostat nem engedi a 330 milliárd forintos tétel költségvetésen kívülre helyezését, akkor ezzel nyilvánvalóvá teszi, hogy egyáltalán nem tolerálja a ‘kreatív’ könyvelési megoldásokat - közölte a szakértő, aki hozzátette: a magasabb hiányszám miatt lehetetlen 2010-ben bevezetni az eurót, az Európai Központi Bank ugyanis túl gyorsnak minősítheti a szükséges deficitcsökkentést ahhoz, hogy azt fenntartható üteműnek lehessen mondani. Az idei finanszírozási tervre is komoly hatással lehet ez a kérdés, hiszen a költségvetésen belüli sztrádaépítést alapvetően forintalapon határozzák meg, míg a PPP-konstrukciók finanszírozását mintegy 600 milliárd forint értékű eurókötvény kibocsátásából oldanák meg. Ez utóbbi esetleges meghiúsulása miatt megugorhat a forint alapú finanszírozási igény, így idén jelentős többletkínálat várható forintkötvényekből. A GKM egyébként várhatóan ezen a héten írja alá az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt.-vel a 75 évre szóló programút-szerződést, ami előfeltétele annak, hogy az ÁAK megkezdhesse az összesen 1,942 milliárd euró (520 milliárd forint) értékű sztrádakötvények kibocsátását. Ebből az összegből 214 kilométer hosszú gyorsforgalmi út és két Duna-híd épülhet. A gazdasági és közlekedési tárca már tisztázta a szerződés részleteit az ÁAK Zrt.-vel, de még vár a PM állásfoglalására. A Népszabadság ugyanakkor arról számol be, hogy lemondott a sztrádakötvények kibocsátásáról a kormány. Ezzel megszűnik a kreatív könyvelés lehetősége, és az államháztartási hiány a tervezett 5 százalék helyett a GDP 6,5 százalékára rúghat. Másfél év alatt sem sikerült ugyanis olyan sztrádafinanszírozási szerződést kidolgozni, amely kiállná az uniós statisztikai rendszer próbáját. Az autópályák hitelből épülnek tovább, esetleg közvetlen költségvetési finanszírozással. A Népszabadság értesülései szerint Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a napokban egyeztetett a sztrádafejlesztésért felelős cégcsoport vezetőivel. Az elképzelést állítólag már Gyurcsány Ferenc is szentesítette, a GKM vezetője ugyanakkor alaptalannak nevezte a kötvénykibocsátás elvetéséről szóló értesülést. Más források szerint viszont létezik ez az elképzelés, ám a hivatalos döntésre még várni kell. (NG 1., 2. old., Nszab. Online)

Transelektro: meghosszabbított vételi határidő és Eximbank-feljelentés

Az április 30-i határidőig nem élt vételi a jogával a pénzügyi gondokkal küszködő Transelektro-csoport 76,66 százalékos tulajdonára opciós ajánlattal rendelkező Vegyépszer Rt., Közgép Rt. és Resonátor Rt - írja a Népszabadságra hivatkozva (Ma Reggel, máj. 2.) a Népszava, amely megbízható forrásból úgy értesült, hogy az opciós megállapodást május végéig meghosszabbították. A lap úgy tudja, a cég számlájára még április elején átutalták azt a hárommilliárd forintot, amelynek 75 százalékára garanciát vállalt a kormány, ám ez a pénz csak a pillanatnyi életben maradáshoz lehet elég, a túléléshez kevés. A gazdasági tárca szóvivője még nem tudott nyilatkozni arról, hogy a jelenlegi helyzetben a minisztérium milyen álláspontra helyezkedik, de a további állami szerepvállalás nem valószínű - írja a Népszava. A Népszabadság úgy tudja, hogy az ipari holding kuvaiti beruházásainak hitelezésénél feltárt szabálytalanságok miatt feljelentést tesz az Eximbank. Bodnár Zoltán, az állami pénzintézet vezérigazgatója az értesülést nem kommentálta, de más forrásból úgy tudni, a bank már megbízást adott jogi szakértőinek a feljelentés megszövegezésére. A feljelentést állítólag az alapozza meg, hogy a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt. átvilágítása során kiderült: a vállalat egyszerre két kuvaiti beruházásának finanszírozásánál is megsértette a neki hitelező pénzintézetekkel kötött szerződést, a mintegy 20 millió dollár (négymilliárd forint) összértékű, transzformátor- és erősáramú alállomás szállítására kötött kontraktusra ugyanis nemcsak az MKB Banktól, hanem kuvaiti bankoktól is felvett hiteleket, erről azonban magyar finanszírozóját és a hazai hiteleket garantáló Eximbankot is elfelejtette tájékoztatni. A ‘dupla hitelezés’ révén a GTV a beruházások együttes értékét meghaladó összegekhez jutott, ami a banki szakjogászok szerint azt jelenti, hogy a Transelektro-csoport cégénél nemcsak a hamis adatszolgáltatás, de a fedezetelvonás is felmerül. A lap úgy tudja, hamarosan eldől az is, egyedül marad-e feljelentésével az Eximbank, a gazdasági miniszter ugyanis a héten kap tájékoztatást a cégcsoport két legnagyobb tulajdonosától, a Vegyépszer Rt.-től és a Magyar Fejlesztési Banktól a Transelektro átvilágításának eredményeiről, és ennek alapján elképzelhető, hogy a szaktárca is büntetőeljárást kezdeményez majd. A szakminiszter által elrendelt vizsgálatoknak részben arra kell választ adniuk, hogy a cégcsoport rendeltetésszerűen használta-e fel a neki adott projekthiteleket. (NSZ, 5. old., Nszab., 14. old.)

Indulhat a verseny az M7-esért

Másodszorra is sikertelenül támadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD) az M7-es Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti 36 kilométeres szakasz megépítésére kiírt pályázatot a Vegyépszer és a Betonút Zrt. - írja a Népszabadság. A két cég korábban a beruházáshoz szükséges aszfaltkeverő telepek elhelyezését előíró feltételeket kifogásolta, de a tendert kiíró Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. elmarasztalását kérő jogorvoslati újabb kérelmet is elutasította a döntőbizottság. A mostani határozat ugyanakkor új ajánlattételi időpont kitűzését írta elő az NA Zrt.-nek. A cégek szerint a KD döntése azt eredményezi, hogy az állami megrendelőnek összehasonlíthatatlan ajánlatok közül kell majd kiválasztania a kivitelezőt. Az NA Zrt. ugyanis nemcsak a kivitelezést, hanem a tervezést is a pályázóktól várja. A tender bírálati szempontjai között viszont nem szerepel a műszaki összehasonlítás, az építőt kizárólag az árajánlatok alapján választják ki. (Nszab. 15. old.)