Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzet mai számában megjelent írás szerint az egyetemi tanár úgy véli, a GDP termelési oldali növekedésében a többségükben külföldi tulajdonú társaságok jelentik az igazi dinamikus elemet, a növekmény 70-80 százalékának előállításával. Így a teljes GDP negyedét előállító tulajdonosi szektor 12 százalékkal bővült, miközben a hazai tulajdoni többségű termelés 1,3 százalékkal.
Mivel a külföldi tulajdonú társaságban a hazaiaknál jóval magasabb a tőke-munka arány, a növekedési ütemmel arányos béremelkedés esetén a nemzetgazdasági szintű bértömeg ennél csak jóval kisebb mértékben nő. A négyszázalékos növekedési ütem esetén tehát a cikk szerint a bérek csak 2 százalékkal emelkednek, míg az egyéb hozzáadott értékelemek 7,4 százalékkal.
A statisztika szerint a bérek részaránya a teljes jövedelemben folyamatosan csökken, amennyiben viszont az állam ennél jobban növeli saját foglalkoztatottainál a béreket, az feltehetően a költségvetés hiányát növeli. Mindenekelőtt azért, mert a profitot nem lehet olyan erőteljesen megadóztatni, mint a béreket és a fogyasztást. A termelő szektor béremelkedéséhez igazodó adóbevétel-növekedés pedig szükségképpen elégtelen az ennél nagyobb béremelések fedezésére az állami szektorban.
A szerző a beruházások vizsgálata nyomán is arra jut, hogy a konjunktúrát a külföldi tőke és az állami aktivitás hajtja. A beruházások jelentős mértékű növekedéséből pedig az következik, hogy - nem romló külgazdasági egyensúlyi helyzetet, illetve 75-25 százalék fogyasztás-felhalmozás arányt feltételezve - a fogyasztás nem növekedhetett két százaléknál szignifikánsan nagyobb ütemben.
