Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kóka János elmondta: a tömbtarifaképzés bevezetésével az évi 1320 kilowattóránál kevesebbet fogyasztók számára 4,3 százalékkal drágul az áram. A szociális kedvezmény a lakosság 51,3 százalékát érinti, vagyis 2,5 millió fogyasztót. A lakossági fogyasztókat érintő átlagos, a szociális tarifán túli fogyasztást figyelembe vevő áremelkedés mértéke 6,8 százalék, ami megegyezik a tavalyi inflációval. A nem lakossági fogyasztók és a közintézmények számára 12 százalékkal drágul a villamos energia. Az éjszakai áram 13 forintos ára 9,8 százalékkal emelkedik. Kóka János rámutatott: a szociális tarifa bevezetéséhez nem volt szükség külső forrásra, azt a rendszeren belüli átcsoportosítással sikerült megoldani. Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy a nagyfogyasztók finanszírozzák a kisebbek kedvezményeit. Ez azzal is együtt járhat, hogy a termelő cégek beépítik áraikba az energia árának emelkedését. A számítások szerint az áremelés után az MVM veszteségei megszűnnek az áramkereskedésben, az áramszolgáltatók pedig átlagosan 8 százalékos haszonhoz jutnak. A hazai 30 ezer gigawattórás áramfogyasztás negyede szabadpiacon kel el, 45 százalékát viszont még hatósági áron vásárolják az ipari fogyasztók. (NSZ jan. 22., 5. old., Nszab. jan. 22., 13. old., MH jan. 22., 11. old., MN jan. 22., 11. old., VG jan. 24., 8. old.)
