Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által az ipari park cím elnyerésére még májusban kiírt pályázatra a július 31-i határidőig 17 jelentkezés érkezett - tudta meg a Napi Gazdaság. A kiírás szerint a cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás és helyi önkormányzat egyaránt. Az odaítélésről a bírálóbizottság javaslatának figyelembevételével a gazdasági miniszter dönt. Az idei pályázók közül a pályázatok elbírálása után várhatóan 10-12 kaphatja meg a címet - mondta lapunknak Tóth János, a GKM főtanácsosa. A tárca évente hirdet pályázatot a címre aspirálók számára. Az 1997-es első kiírás óta 2006 végéig összesen 181 terület nyerte el az ipari park címet, közülük azonban kettő már lemondott a cím viseléséről, így a tavaszi győztesekkel együtt 190 parkot tartanak nyilván.
A jelek szerint a gazdasági tárca egyelőre kivár és még nem kezdett bele a nagyszámú ipari park megrostálásába. Bár a kormány - a gazdasági tárca elképzeléseinek megfelelően - még január végén módosította az ipari park cím odaítélését szabályozó 2005-ös jogszabályt és ezzel megnyílt az út a területek szelekciója előtt, a szigor egyelőre késik. (Az új szabályok szerint csak olyan terület pályázhat a címre, ahol a pályázat beadásakor már legalább öt vállalkozás működik - ezt korábban azzal is ki lehetett váltani, ha a cégek betelepülésére a pályázó érvényes szerződéssel rendelkezett.) A GKM ugyanis azt vallja, hogy az esélyeket nem szabad elvenni senkitől. A parkok helyzetének áttekintése a várhatóan ősszel induló innovációs pályázatok "kifutása" után következhet.
Korábban úgy számoltak, hogy a változtatás nyomán 15-20 terület veszítheti el címét, mivel működésük a legalább ötéves múlt ellenére eredménytelennek tekinthető (Napi, 2006. december 27.). A lépésre azért van szükség, mert a ma már 190, névleg ipari park címmel rendelkező terület között látványosan nagyok a különbségek.
A gazdasági tárca értékelése szerint a nagyszámú park harmada gyenge gazdasági alapokon áll, körülbelül tizedük pedig a gazdasági eredményeket tekintve nem is tekinthető ipari parknak. Akadnak olyanok, ahová évek óta semmilyen vállalkozás nem települt be vagy csak nagyon kevés, de van olyan ingatlan is, amelynek jó részét időközben beépítették lakóparknak, továbbá előfordulnak olyan parkok, amelyek évek óta nem küldték meg kötelező beszámolójukat a GKM-nek. Ugyanakkor szinte az ország minden térségében vannak szakmai és gazdasági értelemben egyaránt erős parkok. Ráadásul a jól teljesítő, prosperáló parkok a cím egyfajta devalválódásaként fogták fel a folyamatot, és részükről is egyre erősebb a nyomás a mielőbbi értékelésre. Az elemzések szerint a parkok fejlődési különbségeinek két fő oka: a helyi (fizikai és humán) adottságok, illetve a fejlesztést végző személyek egyéni adottságai, szakmai hozzáértése. A parkok fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége van a közlekedési infrastruktúra fejlettségének.
Az országszerte meglévő 190 park teljes területe több mint tízezer hektár. Tavaly az ipari parkokban működő 3184 vállalkozás mintegy 186 ezer embert foglalkoztatott. Eközben viszont az ipari parkokban működő vállalkozások átlagos létszáma fokozatosan csökken: amíg 1997-1999 között a cégenkénti átlagos létszám meghaladta a 80 főt, addig ez 2003-tól stabilan 57-58 főre mérséklődött. Ennek oka, hogy egyrészt az iparban alkalmazottak létszáma évről évre kisebb, másrészt nő a kkv-szektor súlya, harmadrészt változott a betelepült vállalkozások ipari szerkezete és a munkaigényes iparágak felől a magasabb hozzáadott értéket termelő beruházások felé mozdultak el - állapította meg egy GKM-elemzés.
Az átlagos betelepítettség szinte folyamatosan nő, így 2006-ban már kevesebb volt a szabad terület (47 százalék), mint a betelepült (53 százalék). A parkokban tavaly 195 új vállalkozás kezdte meg működését. A parkokban működő vállalkozások exportaránya tavaly is magas maradt, elérte a 65 százalékot. A túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban vagy működtetésben lévő területek számára gondot okoz a pályázati saját források biztosítása. Az ipari parkok 1992-től mostanáig 10,5 milliárd forint költségvetési forráshoz jutottak. Az ipari park címmel rendelkező létesítmények túlnyomó része a helyi önkormányzatok tulajdonában van, és főként csak abban az esetben valósítanak meg fejlesztési beruházást a parkok területén, ha már megvan rá az igény - állapította meg egy idei elemzésében a CB Richard Ellis. Az ez év tavaszán címet elnyert tizenegy ingatlan közül csupán három foglalkozik spekulatív projektekkel is. Lapunk értesülése szerint a mostani 17 új pályázat között nincs kimondottan ingatlanfejlesztő által beadott.
