Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi közlekedési rendszer fejlesztésre szorul – olvasható az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) lapzártánk idején érvényes, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján olvasható verziójában. A Brüsszelnek hamarosan benyújtandó stratégiai dokumentum szerint bár a közlekedési hálózat sűrűsége csaknem azonos az EU átlagával (2005-ben a közúthálózat sűrűsége az uniós átlag 88, a vasúthálózaté pedig 128 százalék volt), annak kapacitása, üzemeltetése, teherbírása és biztonsága nehézkessé teszi az ország átjárhatóságát. A közlekedési hálózatok elkülönültsége pedig megnehezíti a közlekedési módok közötti váltást is, valamint a környezetet kevésbé szennyező közlekedési módok előtérbe helyezését.
A cégek is válogatnak
A Budapest-központúság hosszadalmassá és nehézkessé teszi egyes régiók, kistérségek, sőt számos regionális jelentőségű város megközelítését, olykor még a régiókon belül is. A vállalkozások számára telephelyként – az elérhetőség szempontjából – elsősorban Budapest és környéke, valamint a közép- és részben a nyugat-dunántúli térségek vonzóak, a legkevésbé keresettek pedig a tiszántúli, a dél-dunántúli, valamint a nagyvárosoktól távol eső térségek. A lakosság hétköznapi közúti közlekedési igényeit figyelembe véve a keleti országrész határ menti kistérségei, valamint néhány dél-magyarországi kistérség van a legkedvezőtlenebb helyzetben.
Eközben az is egyértelmű, hogy Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése kedvező, ami jó lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelmi, szállítási és logisztikai szolgáltatások fejlődésére. Az autópálya-építések fontosságát mutatja, hogy ezen utak közelsége meghatározó volt a külföldi tőke telephelyválasztásában – állapítja meg az ÚMFT. Elsősorban az úthálózat minősége marad el a forgalmi igényektől, de a vasúthálózat műszaki jellemzői is gyengék. A vasúti áruforgalom aránya nálunk is romlik, de helyzetünk egyelőre kedvezőbb az európai átlagnál.
Amit a GOP és a KOP kínál
A fejlesztési stratégia első prioritása a gazdaság fejlesztése, ami a tervek szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretei között valósulhat meg. Ezen belül három fontosabb beavatkozáscsoport szerepel. Az első az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek elemei: a piacorientált k+f tevékenységek támogatása; a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése; a technológiaintenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése; valamint a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése. A második a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, a harmadik pedig az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. Az utóbbi keretei között szintén komoly hangsúlyt kap a logisztika. Ide tartozik ugyanis az ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (ikt) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztikai parkok hálózatának kiépítése; a széles sávú it-hálózatok kiépítése; az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.
A második prioritás a közlekedés fejlesztése, amelyet a Közlekedési Operatív Program (KOP) foglal keretbe. Ennek alapján négy beavatkozáscsoport szolgálja majd a közlekedés fejlesztését. Ezek közé tartozik az ország nemzetközi elérhetőségének javítása (a gyorsforgalmi úthálózat bővítése, a vasúti fővonalak korszerűsítése és a folyami infrastruktúra bővítése), a térségi elérhetőség javítása (a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése, regionális közlekedési szövetségek felállítása), a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése (ide sorolják az elővárosi vasútvonalak fejlesztését és összekapcsolását a helyi tömegközlekedéssel, kerékpárutak építését, a belvárosokban a forgalomcsillapítást), valamint az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (ennek legfontosabb eleme az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése lehet). A globalizálódó gazdaságban különösen felértékelődik Magyarország gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, mivel területén jelentős nemzetközi kereskedelmi útvonalak haladnak át. Az úgynevezett TEN-folyosók fejlesztésével kialakuló közlekedési hálózat pedig lehetővé teszi, hogy e folyosókra felfűzve vagy ezekhez megfelelő közlekedési kapcsolatokat teremtve az export-, import- és tranzitforgalomhoz kapcsolódó, logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozói infrastruktúra épüljön ki. A konkrét fejlesztéseknél figyelni kell a kitűnő adottságokkal rendelkező egykori katonai repülőterek hasznosítására – így például az interkontinentális légi szállításra alkalmas logisztikai cargobázisok létesítésére – is – olvasható az ÚMFT-ben.
Felértékelődik a logisztika
A Magyarországon áthaladó áruszállítást az intermodális logisztikai központok fejlesztésével a környezetbarát közlekedési módok (vasúti és vízi szállítás) felé kell terelni. További feladat a logisztikai központokhoz és az egyéb gazdasági infrastruktúrához vezető infrastruktúra kapcsolati elemeinek (iparvágányok, bekötőutak) megépítése és korszerűsítése.
