Az energialogisztika mint helyet követelő új szolgáltatási terület

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Úgy gondolom, hogy mi vagyunk ezen a konferencián a „kakukktojás”, hiszen a mindennapjainkban a logisztika számos értelmezéséről és összefüggéséről esik szó, de alig vagy egyáltalán nem hallani az energialogisztikáról mint napjaink egyik leginkább helyet követelő új szolgáltatási területéről.
Az energialogisztika tulajdonképpen a világban, sőt megkockáztatom, a háztartásunkban sem új tudomány, azonban az ipar hajlamos elfeledkezni erről a területről. Egyszerű a magyarázata, a villamos és hőenergiát nem érdemes tárolni – mondták a szakemberek –, sőt a gázszolgáltatásnál is csak és kizárólag a szállítási-tárolási tevékenység az, ami a logisztikai tevékenységből jellemzően megvalósul. Ez nemcsak azért sajnálatos, mert az ipari társadalom hatékonysága ma már más szemléletet, más szolgáltatást követel meg, hanem azért is, mert munkahelyeket teremtő szolgáltatástól fosztja meg társadalmunkat.
Elöljáróban engedtessék meg, hogy definiáljam az energialogisztika fogalmát:
a szállítás, rakodás – ideértve az áttárolást, továbbá a konfekcionálást (például palackozás vagy konténeres kiszerelés) –, a processzálás (keverés, tisztítás), konvertálás tartozik e témakörbe.
A továbbiakban a Közép-Európai Gázterminál Rt. (KEG Rt.) fejlesztési elképzelésein és szolgáltatási spektrumán keresztül kívánom bemutatni, hogyan működik vállalatunknál 2000 januárja óta folyamatosan kiépülő energialogisztikai rendszer.
A Közép-Európai Gázterminál Rt. gondolata 1996-ban fogalmazódott meg, amikor a Mol Rt. részére végzett piacvizsgálatokból kitűnt, hogy a cseppfolyós propán-bután gáz (LPG) árában 30–100 százalék között van az éven belüli árcsúcsok közötti különbség. Nevezhetjük ezt szezonalitásnak, tény viszont, hogy nyáron érdemes gázt vásárolni és télen jelentős felárral lehet értékesíteni. A földgáztározásnál erre kapacitások létesültek is, de az LPG-tárolás egész Közép-Európában gyakorlatilag hiányzik. Pedig a tározóval elérhető árkiegyenlítő hatás jelentős mértékben növelné ezen energiafajta versenyképességét, sőt felhasználási területét. Gondoljunk csak arra, hogy a ma 3300 forintos palackos pb-gáz mondjuk 30 százalékkal olcsóbban, azaz 2000 forintért lenne kapható. Elég szimpatikus magyarázat arra, hogy egy logisztikai rendszernek már egyetlen eleme is milyen kedvező hatásokkal segíthet lakosságot és ipart egyaránt. Ehhez járul az a tény is, hogy a társadalomnak biztonságos energiaellátásra van szüksége, ami ugyancsak a tárolás malmára hajtja a vizet. A mi logisztikánk azonban célszerűen a beszerzéshez kötődő szállítással, pontosabban a szállítóeszközök megválasztásával kezdődik. Az import ugyanis jöhet közúton, vasúton és reményeink szerint a közeljövőben vízi úton. Bevallom, ez utóbbi lehetőség inspirált arra, hogy a Mahart Rt. előadásához kapcsolódóan felszólaljak.
A KEG Rt. fejlesztési terve négy ütemben valósítja meg Közép-Európa első energialogisztikai centrumát Dunaalmáson. Már a hely megválasztása sem akármilyen, hiszen Dunaalmás a transzkontinentális európai víziút-rendszer kellős közepén van, azaz Constantától és Rotterdamtól egyenlő távolságra. Jelenleg a második ütemnél tartunk, a vasúti iparvágány megépültét követő óriástartályokat telepítjük és így 2006-tól már 40 ezer tonna, a 2010-re tervezett föld alatti tározóval pedig már 250 ezer tonna LPG-t fogunk vízi úti és vasúti betárazásból vasúti és közúti kitárazással forgalmazni.
Engedtessék meg, hogy visszatérve bevezetőmhöz, a KEG Rt. energialogisztikai centrumán keresztül mutassam be a logisztikai folyamat egyes állomásait.
– Beszállítás: vasúti irányvonatokkal, de zsámolycserével történik, mellyel kiiktatható a határon történő átrakás, hajóval történő beszállítás, amikor 600-700 tonnás bárkákban, illetve akár 4200 tonna gázt szállító tolatmányokban a Fekete-tengerről vásároljuk a gázt.
– Rakodás: a hagyományos szivattyús technológiát kompresszor egészíti ki, amellyel az ún. gázfázis is teljesen levehető, azaz a rakomány veszteség nélkül tárolható be a terminálon.
– Tárolás: a korábbi gömbtartályok mellett 4000 köbméteres szivartartályokban történik, illetve folyamatban van az ország első föld alatti LPG-tárolójának előkészítése, mellyel szakértői vélemények szerint a tárolási költségek akár 30–50 százalékkal is csökkenthetők!
– Konfekcionálás vagy más néven kiszerelés: a palackozóüzemünket, illetve a konténeres és tartályautós gázellátást takarja. Jelenleg az 5 kg-os turistapalacktól az 1 köbméteres konténeren át a 6 tonnás tartályautóig szolgáljuk ki megrendelőinket. Stafétagáz márkanevű palackjaink az egyedüli biztonsági szeleppel szerelt, nem robbanó palackok. Szándékunkban áll egy új termékünk, a szintetikus gáz (SNG) piacának bővítéséhez a 20 lábas ISO gázkonténerek rendszerbe állítása is, ami a szállítási és a tárolási feladatok kombinálását teszi lehetővé a vevő eseti igényeihez alkalmazkodva.
– Processzálás: a szabványban rögzített gázminőségek beállítása a különböző gázfrakciók keverése által, továbbá tisztítás (kén- és vízmentesítés), ami a termék új felhasználási területekre történő betörését teszi lehetővé (aerosol és klímagáz). Ide sorolható a propán-levegő keveréssel előállított SNG is, ami az energiaiparban új csúcslevágó és alternatív energiagazdálkodást tesz lehetővé.
– Konvertálás: a gáz egyéb energiafajtává történő átalakítását teszi lehetővé. Terminálunkon ehhez már kialakítottuk egy trigenerációs blokk helyét, amellyel egyidejűleg, illetve az igényeknek megfelelően termelhetünk villamos energiát, hőt vagy hideget. Úgy gondoljuk, hogy ez utóbbi szolgáltatás, ha a környezetünk kommunális igényeivel találkozik, akkor jól mutatja egy optimálisan működő energialogisztikai centrum sokoldalúságát.
Előadásom nem lenne teljes, ha a költségösszefüggésekről nem beszélnék.
Napjainkban ugyanis tény, hogy olcsó energia nincs, sőt már az sem biztos, hogy mindig optimális mennyiségben és formában áll rendelkezésre. Ezért az energialogisztika és az energialogisztikai centrum feladata az, hogy a gazdaság szereplőinek igényeihez alkalmazkodva a szükséges energiát a megfelelő formában, helyen és időben és nem utolsósorban optimális költségen biztosítsa a gazdaság szereplőinek.
A szállításon becsléseink szerint 10–30 százalékot takaríthatunk meg fuvarnemtől és mennyiségektől függően. A korszerű átrakás 2–5 százalékos veszteségminimalizáló hozadéka eltörpül az előzőhöz képest, de tessék ezt 250 ezer tonnára kivetíteni!
A tárolás hozadékáról beszéltünk, míg a konfekcionálás 20–30 százalékkal, a processzálás akár 20–50 százalékkal is növelheti a termékünk értékét.
Azt hiszem, a fentiekből világosan látható, hogy az energialogisztika nemcsak egy születő tudomány, hanem napjaink hatékony gazdálkodásának egyik sarokköve. Hozzájárul ahhoz, hogy a dráguló energiát egyre hatékonyabb formában, ott és úgy hasznosítsuk, ahogy az gazdaságunk és végső soron a társadalom számára a leggazdaságosabb.
A KEG Rt. ezt tekinti küldetésének!