Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon tizenegy és fél ezer nagykereskedelmi raktár működött 2003 végén – a KSH adatai szerint. Ez több mint kilenc százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. (Eközben a nagykereskedelemi főtevékenységű vállalkozások száma csupán 3,1 százalékkal, 41,5 ezerre emelkedett.) Az év során tovább nőtt a területi koncentráció: a fővárosban működő egységek számának gyors bővülése következtében az ott található raktárak aránya 2003 végén megközelítette a 40 százalékot, ezzel a közép-magyarországi régió súlya 45 százalékra emelkedett, míg a többi régió részaránya 8 és 12 százalék közé esett. Megyei szinten is jelentős különbségek alakultak ki.
A raktárszám növekedése nyomán országosan a száz négyzetkilométerre jutó raktárak száma a 2002. végi 11,33-ról 2003 végére 12,39-re nőtt; a tízezer lakosra jutó 10,39-ről 11,40-re, az egymilliárd forint bruttó ipari termelésre jutó 0,83-ról 1,11-re, a száz kiskereskedelmi üzletre jutó raktárszám pedig 6,45-ről 6,98-ra nőtt.
A statisztika szerint a nagykereskedelmi raktárak elsősorban a közlekedési infrastruktúrával jól ellátott helyekre, a nemzetközi szállítási útvonalakra, valamint a főbb közlekedési csomópontokhoz települnek.
A forgalmazott termékek alapján 2003-ban a legnagyobb mértékben a fogyasztási cikkek (élelmiszer nélkül), a nem mezőgazdasági eredetű anyagok, valamint az élelmiszer, ital és dohányáru nagykereskedelmi raktárainak száma emelkedett. Arányaiban vizsgálva a legnagyobb növekedés a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi telepeinél következett be (25 százalékos), ezt követi (19 százalékkal) a gépek és berendezések nagykereskedelmi raktárainak számbeli bővülése.
A raktárak 50 százalékában fogyasztási cikket, 30 százalékában élelmiszer-, ital- és dohányterméket, 10 százalékában egyéb, nem mezőgazdasági eredetű anyagot tároltak. A fogyasztási cikkek raktárainak szám szerinti aránya egyedül a fővárosban volt meghatározó, elérve a 75 százalékos arányt. Az élelmiszer-, ital- és dohányraktárak részesedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (61 százalék), ezt követte Nógrád 55 és Heves megye 50 százalékkal.
