Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagykereskedelmi raktárak piacára az erős koncentráció jellemző – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. középtávú ingatlanpiaci előrejelzéséből. A következő három évben várhatóan nem csökken a főváros gazdasági súlya, ezt erősítik az infrastruktúra-fejlesztések is. A kutatók szerint a fővárosban működő vállalkozások raktárainak együttes alapterülete 6-7 millió négyzetméter, azon kívül pedig 12-13 millió négyzetméter lehet.
Az első modern raktárberuházások 1998-ban indultak, ekkor még kizárólag a bérlői igények alapján (úgynevezett build-to-suit rendszerben). Ekkor a beruházó csak előbérleti szerződés alapján épít, azaz alacsony a kockázata. 2000 után felfutottak a spekulatív célú beruházások is.
A magyarországi raktárakat és logisztikai létesítményeket a GKI három fő csoportba sorolta. A régi építésű, rosszabb állapotú – ezek jellemzője a rossz térbeosztás, a fűtés hiánya, az alacsony belmagasság – épületeket általában rövidebb időszakra adják bérbe. Ezek az ingatlanok sokszor nem raktárnak épültek, korábban gyártási, termelési célokat szolgáltak. A régi építésű, ám felújított, jó állapotban lévő raktárakat egy–három évre szokták kiadni; az ilyen ingatlanok többsége a főváros peremkerületeiben és szélén található. A jó minőségű, korszerű bérraktárak Budapest agglomerációjában, valamely forgalmas kivezető út vagy közlekedési csomópont mellett helyezkednek el.
A kutatók szerint a raktárt, logisztikai létesítményt keresők többsége (60 százaléka) az első kategóriába tartozó ingatlanokra vadászik; ennek oka főként a fajlagosan alacsony bérleti díj. A gyors amortizáció miatt azonban várható a kínálat szűkülése, emellett a szegényes szolgáltatások és a rossz kihasználhatóság miatt egyaránt valószínű, hogy a bérlők érdeklődése egyre inkább a korszerűbb ingatlanok felé fordul.
A legkeresettebbek az 500–2000 négyzetméter alapterületű raktárak, ez viszont azt is jelenti, hogy a legkorszerűbb létesítményeket a kkv-k nem keresik.
