Kevesen bíznak a politikusokban, nagyvállalati vezetőkben és újságírókban, míg az európai polgárok többsége nagyobb bizalmat érez a papság, ügyvédek, de különösen az orvosok iránt - derül ki a GfK felméréséből.
Az észak-európaiak beállítódása az átlagosnál pozitívabb, a közép- és kelet-európaiaké pedig negatívabb.
A magyarok az ügyvédek és a nagyvállalati vezetők kedvező megítélésével emelkednek ki az átlagból. A 21 országban, köztük itthon is elvégzett őszi közvéleménykutatása szerint Közép- és Kelet-Európában a megkérdezettek 88 százaléka érez kisebb-nagyobb bizalmatlanságot a politikusok iránt, és hasonló véleményt képvisel közel háromnegyed a nagyvállalati vezetőkről, és abszolút többség az ügyvédekről.
Magyarországon a közfelfogás eltér a régiótól. Többségben vannak az ügyvédi tekintély tisztelői s azok is, akik kisebb-nagyobb mértékben, de nem bíznak az újságírókban. Szembetűnik még, hogy a nyugat- és közép-európai átlagnál több magyar hisz a politikusokban. Magyarországon a régiós átlaghoz képest általában szkeptikusabbak a 30-39 évesek és az alacsony jövedelmű háztartásban élők, miközben a magasabb iskolai végzettségűek körében általában magasabbak a bizalmi indexek, ahogyan a vidéki kisvárosiaknál is.
A magyar lakosság különböző csoportjai közül a legkevésbé a háziasszonyok bíznak a politikusokban, míg az észak-alföldi megyék lakói a orvosok iránti bizalmukkal tűnnek ki.
Dániában a legjobb politikusnak lenni, a lakosság 40 százaléka legalább kicsit bízik bennük. A gazdasági felsővezetők is örülhetnek, ugyanis a dánok közel kétharmada fejezte ki irántuk való bizalmát, de a finnországiak sem panaszkodhatnak, az ottani 50 százalékos aránnyal. Minden más ország lakóinál bizalmatlanabbak a németek a menedzserekkel és a politika képviselőivel szemben.
