A Boeing Co. nyerte meg a Pentagon tenderét 179 új légi utántöltő tartálygép építésére 35 milliárd dollárért. Az ilyen szolgáltatást nyújtó tankereket 1948 óta az amerikai cég szállítja a hadseregnek. A megbízás elnyeréséért 2001 óta folyt a csata, és a Boeingnek csak a harmadik nekifutásra sikerült érvényesítenie a hazai pálya nyújtotta előnyöket az European Aeronautic, Defence & Space Co. (EADS) kedvezőbb ajánlatával szemben.
A Boeing 767-es modelljét alakítja át üzemanyag-szállítóvá. A csomag első része 3,5 milliárd dollár 2027-ig, ami a cég szerint 800 beszállítónál 50 ezer munkahelyet teremt, az USA negyven államában. Egyértelműen emiatt döntöttek a Boeing mellett, bár William Lynn honvédelmi miniszterhelyettes sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a versenyben senkit sem részesítettek előnyben, csak az adófizetők és a hadsereg érdekeit. Ralph D. Crosby Jr., az EADS North America elnöke kiábrándítónak nevezte a döntést, és mint mondta, kíváncsian várják, hogyan jutott a légierő erre a végeredményre. Hivatalos tájékoztatást ma adnak a Pentagonban, ettől számítva tíz napon belül jelenthet be tiltakozást a vesztes. Az EADS komoly esélyekkel indult a tenderen, mivel az általa ajánlott A330-as típuson alapuló gép nagyobb, így több üzemanyag szállítására képes - Nagy-Britanniában és Ausztráliában meg is szerezte a megbízatást a Boeing elől. Az amerikai cég viszont lenyomta a gépei előállítási és fenntartási költségeit.
Első kísérletét a megbízás megszerzésére 2004-ben kisiklatta egy szaftos botrány. Kiderült, hogy a tender kiírását követően Michael Sears, a Boeing akkori pénzügyi igazgatója zsíros állást ajánlott Darleen Druyunnak, a légierő beszerző tisztjének. Searst négy, Druyunt kilenc hónapi börtönre ítélték. A második versenykiírást 2008 szeptemberében felfüggesztették, hogy a következő kormányra hagyják a döntést, miután elfogadták a Boeing tiltakozását az ellen, hogy az EADS és a Northrop Grumman Corp. konzorciuma nyerte meg a tendert.
A döntés megnehezíti az EADS azon céljának elérését, hogy kiegyensúlyozottabbá tegye a polgári és a katonai repülőgépek arányát termelésében. Jelenleg a cég bevételeinek mintegy kétharmadát adja az Airbus utasszállítók értékesítése. A nyugati világ védelmi beszerzéseinek felét adó amerikai piacra azonban ezúttal sem sikerült betörnie. A vállalat, amelynek "hadi kasszájában" mintegy 10 milliárd euró van, kész 1,5 milliárd dollárt költeni egy amerikai cég felvásárlására, hogy erősíteni tudja jelenlétét az Egyesült Államokban.
