Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kelet-közép-európai térségben nincs a készülő magyarhoz hasonló médiaszabályozás, s nemcsak a nemzetközi újságíró-szervezetek, de a Washington támogatását élvező Freedom House is figyelmeztetett a változtatások veszélyeire. Az intézet legutóbbi, tavaszi listáján a 2009-es észlelések alapján még a "szabad" kategóriába sorolta a magyart, de annak mértékét már akkor az előző két év 21 pontja után 23-ra rontotta. (A 100 pontig terjedő skálán a kevesebb pont jelöli a szabadabb sajtót.) Ezzel a tavalyi 33.-ról a 42. helyre kerültünk, egy ponttal előzve meg Szlovákiát.
Oroszország a vizsgált 178 országból a 140. lett, még Egyiptom és Zimbabwe is megelőzte. Az orosz szabályozás értelmében a kormány által szélsőségesnek minősített tartalom közlése esetén bármilyen újságot, rádiót vagy tévét betilthatnak, és most tervezik az internet megregulázását is. A politikai eseményekkel foglalkozó médiumok túlnyomó többsége részben vagy egészben a kormány tulajdonában van, egyetlen független televízió van, a RenTV, egy rádió, az Eho Moszkvi és egy magazin, a The New Times. Csak a kis példányszámú újságok között van több független orgánum. Bombaként robbant, amikor az először kiosztott Vlagyiszlav Lisztyev újságírói díjat elnyerő tévés, Leonyid Parfjonov elfogadó beszédében kijelentette: az országos tévék hírműsorai a kormányzás részévé váltak. A témákat kettéosztották: olyanokra, amelyeket be lehet mutatni, és olyanokra, amiket nem. Az országos televíziókban egyetlen kritikus, szkeptikus vagy ironikus szót sem hallani a 75 százalékos támogatottságú állam- és kormányfőnkről - mondta el, bár ezt az eseményről szóló hivatalos beszámolókból kihagyták.
Politikai beavatkozásra a régió minden országában van példa. Lengyelországban, ahol amúgy igen magas fokú a sajtószabadság, a harcok eddig leginkább a televízió igazgatótanácsának tagjaira koncentrálódtak, a politikai alapú személycserék heves vitákat váltanak ki. Szlovákiában Robert Fico kormányának bukása óta sokat javult a helyzet, az utóbbi hetekben itt is a központi televízió körül alakult ki vita. A tévét, illetve a rádiót irányító tanács választja e médiumok vezetőit, hagyja jóvá költségvetésüket. A tanács tagjait egy parlamenti ciklusnál hosszabb időszakra választják, ráadásul nem egyszerre, tehát a testület összetétele nagyjából minden két évben részben megváltozik, ennek következtében most a bukott kormánykoalíció képviselői vannak többségben a testületben. Emiatt a kormányon levők nem tudják helyéből elmozdítani Stefan Niznanskyt, az előző garnitúra által kinevezett tévéelnököt. A pozsonyi Új Szó kommentárja szerint e helyzetet akarják megoldani azzal, hogy tervezik a köztévé és a közrádió összevonását úgy, hogy az új intézmény vezetőjét a parlament választaná meg. Az általános szakmai vélemény szerint ez a javaslat átgondolatlan és kidolgozatlan.
