Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több milliárd eurós beruházás várható a romániai alternatív energetikai szektorban, amit elősegít a vonzó állami támogatások rendszere - írta a bukaresti Új Magyar Szó. A környezetvédelmi szempontból is kívánatos befektetések szépséghibája a lap szerint az, hogy mindezt a fogyasztónak kell - duplán - megfizetnie. Egyrészt az ő zsebéből fogják "elővarázsolni" az állami ösztönzőkhöz, illetve fejlesztésekhez szükséges összeget, és még jó néhány évig az árak csökkenésével sem vigasztalódhat. Épp ellenkezőleg: a következő tíz évben a megújuló energiaforrások által termelt villanyáram árának emelkedésével kell számolnia. A legutóbbi, 2009-es hivatalos adatok szerint az országban elfogyasztott villamos energiának körülbelül 27 százaléka származott megújuló energiaforrásból - ebben az európai átlag felett van az ország -, s a tendencia növekvő.
A legnagyobb potenciálja Romániának egyértelműen a szélben van: az Országos Energiaügynökség számításai szerint az alternatív energia-létesítmények 70 százaléka szél-, 15 százaléka víz-, tíz százaléka biomassza-, 4-5 pedig napenergia-alapú. Az ország jelenlegi termelőkapacitása 16-17 ezer megawatt, míg a napi fogyasztás maximuma évekre visszamenőleg 9000 körül van, tehát a kihasználtság alig haladja meg az 50 százalékot. "Komoly energiapiacról beszélhetünk, sok a termelő, persze az más kérdés, hogy milyen áron" - fejtette ki a lapnak Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaügynökség vezérigazgatója. A szakember szerint az állam támogatási rendszere miatt különösen vonzó Románia a befektetők számára. A kapcsoltan termelt és a megújuló forrásokból származó energia azonban egyaránt nagyon drága, ezt próbálja ellensúlyozni támogatással az állam, az ehhez szükséges pénzt viszont a fogyasztó fogja megfizetni. Az alternatív villanyáram már most nagyon sokba kerül, ám a következő tíz évben az ágazatba befektetendő mintegy tízmilliárd euró ezután fog megjelenni a fogyasztók villanyszámláin. (A számítások szerint 2020-ig akár 30 euróig is emelkedhet a villany megawattjának ára.) Mivel a megújuló energiaforrásokat támogató törvény szerint 2016-ig vehetik igénybe a létesítmények a támogatásokat, az ügynökség arra számít, hogy addig nagyon nagy ütemben fognak nőni a beruházások, utána azonban hirtelen megáll a trend.
A következő évek legnagyobb alternatív energetikai projektjei Romániában a szélenergián alapuló beruházások lesznek - ilyen például a cseh CEZ Group szélmalomparkja Fantanelén, mely Európa legnagyobb ilyen típusú szárazföldi létesítménye lehet. A szélenergiával működtetett létesítményeknek 2016-ig körülbelül 3500 megawattnyi (MW) kapacitást kell elérniük, aminek beruházási összértéke 5-5,5 milliárd euró. Románia másik fontos potenciálja a biomassza, amelynek teljesítménye a következő öt évben a tervek szerint 500 MW-ra nő - ez 2 milliárd eurós befektetéssel valósul meg. Ígéretes továbbá a vízenergia hasznosítása, amelytől 1,5-2 milliárd eurónak az országba áramlását remélik. A számítások szerint tíz év alatt 20-25 százalékkal fog nőni az ország villamosenergia-fogyasztása.
Külföldi és belföldi befektetők részéről egyaránt nagy az érdeklődés - a legnagyobb probléma viszont az, hogy nem teljesen tiszta a jogi keret, ugyanis a román támogatási rendszert még nem hagyta jóvá az Európai Unió. Probléma az energiaszállítók és -elosztók állapota is - komoly beruházások szükségesek ahhoz, hogy az elkövetkezendő tíz évre tervezett kapacitásokat csatlakoztatni lehessen a rendszerhez.
