Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója tegnap Brüsszelben elfogadta az unió 2011-2020-as gazdaságpolitikai stratégiáját, miután a résztvevők egyetértettek annak minden fontos célkitűzésével. Angela Merkel német kancellár elmondta, hogy olyan rendszer kialakítását kívánják, amely világszerte megadóztatná a pénzintézeteket és a pénzügyi tranzakciókat csökkentve a rendszerszerű kockázatokat. Közeledtek a résztvevők álláspontjai a 27 tagország gazdaságpolitikai koordinációja és a költségvetési fegyelem megerősítése kérdésében. Elvi egyetértés jött létre arról, hogy a tagok mutassák be költségvetési tervüket az Európai Bizottságnak - bár ettől több tag, elsősorban Nagy-Britannia húzódozik -, és hogy büntessék meg azokat, akik nem törekednek költségvetésük egyensúlyba hozására. Állást foglaltak a pénzpiacok szigorúbb szabályozása mellett. Abban is egyetértettek, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az eladósodottság szintjének és a fenntarthatóságnak, nem szabad egy ország helyzetét egyedül a költségvetési hiány alapján megítélni. Elhatározták, hogy létrehoznak egy eredményjelző táblát a tagországok versenyképességének mérésére, ami lehetővé teszi a veszélyes trendek korai felfedezését, mint a folyó fizetési mérleg túlzott hiányát. Az uniós vezetők egy nappal az amerikai bejelentés után, Irán elleni szankciók mellett döntöttek, amelyek szigorúbbak az ENSZ által elfogadottnál, és heteken belül hatályba lépnek. Többek között megtiltják nemcsak a beruházásokat, de az iráni olaj- és gázipar mindenfajta műszaki támogatását is.
Tallinn számára jó hírt hozott a csúcs: megállapodtak abban, hogy Észtország január 1-jétől az euróövezet tagjává válhat. Ezzel a balti állam Szlovákia és Szlovénia után a volt szocialista országok közül a harmadikként vezetheti be az eurót, s ezzel az eurózóna 17. országa lesz. Az európai vezetők aláírták azt a nyilatkozatot is, amelynek alapján hivatalosan is megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat Izlanddal. A szigetország lakói éveken át ellenálltak az unió csábításának, de bankrendszerük 2008-2009-es összeomlása gyökeres fordulatot hozott, és parlamentjük 2009 júliusában úgy döntött, hogy kérik felvételüket az EU-ba. A frigy beteljesülését azonban késleltette, hogy máig megoldatlan az egyik csődbe ment izlandi bank brit és holland betéteseinek kártérítése, ezért a csúcs most úgy döntött, hogy megkezdhetik ugyan a csatlakozási tárgyalásokat, de Izland felvételének feltétele tartozásának rendezése. Stefan Füle bővítési biztos szerint a tárgyalások 12-18 hónapig tarthatnak, és valószínűleg ugyanennyi kell ahhoz, hogy a döntést jóváhagyják a tagországok parlamentjei. Ráadásul bizonytalansági tényező a tagságról döntő izlandi népszavazás, különös tekintettel a lakosság nem igazán unióbarát hangulatára - írta a DPA.
