A cseh autópálya-hálózat teljes kiépítése, beleértve a gyorsforgalmi utakat is, 499 milliárd koronába (5419,22 milliárd forint) kerülne - számította ki a közlekedési minisztérium -, ha pedig évi 2 százalékos inflációval és a rendszeres útfelújításokkal is számolnak, akkor az összeg 575 milliárd koronára rúg. A tárca elemzéséből kiderül: ha a sztrádafinanszírozás jelenlegi módszere nem változik, akkor 2020-ig csak 96 milliárd korona áll rendelkezésre, és a hálózat teljes kiépítése a végtelenbe (a CT24 cseh hírtévé szerint 2223-ig) nyúlik. Már most kitolták a megvalósítás határidejét 2025-re (az eredeti időpont 2020 volt). A teljes hálózat (gyorsforgalmi utakkal együtt) 2153 kilométer lesz, ebből 1113 kilométer valósult meg. Ráadásul 2011-től csökken az Európai Unió által folyósított, a közutak és vasutak építésének finanszírozására szánt pénzforrás és 2021-től végleg megszűnik. Gustav Slamecka közlekedési miniszter szerint kötvényeket kellene kibocsátani (évente 20 milliárd korona értékben), amelyek futamideje 15 év volna, és 2025-ig csak a kamatokat fizetnék. Esetleg még szóba jöhet a ppp-konstrukció. A szaktárca szerint a legfontosabb volna megépíteni a Prágát Ceské Budejovicével és a Hradec Královét Olomouccal összekötő szakaszt (valamennyi megyeszékhely), valamint a prágai körgyűrűt.
Szlovákiában jelenleg 388,9 kilométernyi autópálya és 213,6 kilométernyi gyorsforgalmi út található. Ez az összesen 1868 kilométerre tervezett autópálya-hálózatnak alig egyharmada, ezen belül az autópályák 55 százaléka, az 1164 kilométer összhosszúságú gyorsforgalmi utaknak pedig a 18 százaléka épült meg - mondta Igor Choma, a Národná Dialnicná Spolocnost (NDS) nemzeti autópályatársaság vezérigazgatója. Igor Choma szerint a teljes sztrádahálózat felépítésére 2025-nél hamarabb nem számíthatnak, bár 2006-2010 között jelentősen felgyorsult az autópályák építése. A vizsgált időszakban 241,3 kilométernyi útszakasz építésének láttak hozzá és eddig 147,2 kilométernyit adtak át, az idén pedig további 28 kilométer átadása várható. A Pozsony és Zsolna közötti autópálya Vágbesztercénél található utolsó, csaknem 10 kilométeres szakaszát május 31-én adják át, júniustól a fővárosból végig sztrádán lehet autózni egészen Zsolnáig (eredetileg ennek a pályának 2006-ban kellett volna elkészülnie). Choma összehasonlításul jelezte: a Dzurinda-kabinet hivatali ideje alatt, vagyis 1998-2006 között 112 kilométer építését kezdték meg és 190 kilométernyi sztrádát adtak át. Eszerint míg az előző kormány évente átlagosan 24 kilométernyi útszakaszt adott át, a jelenlegi csaknem 37-et.
A szlovák kormány 2008-ban az állami költségvetésből 273,28 millió, 2009-ben 271,56 millió, 2010-ben pedig 245,81 millió eurót szánt a sztrádaprogramra. Az idei teljes összeg viszont eléri a 881,5 millió eurót, mivel az európai uniós alapokból további 539,7 millió euró érkezik, társfinanszírozás keretében pedig újabb 96 millió euró. Choma cáfolta azokat az állításokat, miszerint térségünkben Szlovákiában épülnek a legdrágább autópályák. Az NDS által közzétett elemzés szerint - amelyet egy független cseh társaság dolgozott ki - a szlovák autópályák építési költségei megfelelnek a régiós átlagnak, sőt a hegyvidéki terepen épülő autópályákat illetően a legolcsóbbak közé tartozik. Sík vidéken egy kilométernyi sztráda megépítése Szlovákiában átlagosan 2,66 milliárd forintba került, Ausztriában 3,58 milliárd forintba, Csehországban 2,46 milliárdba, Horvátországban 1,91 milliárdba, Magyarországon pedig 3,12 milliárdba. A sztrádahidak kategóriájában a magyar költségek messze a legmagasabbak, a horvát árakat 3,2-szeresen, a szlovákot pedig 2,7-szeresen haladják meg.
