Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Politikai háborúvá dagad Romániában az offshore olaj- és gázkincs feltárására és kitermelésére kötött szerződés körüli vita. Óriási botrányt kavart az év elején, amikor kiderült, hogy az Ukrajnától peres úton frissen megszerzett 9700 négyzetkilométeres kiterjedésű fekete-tengeri kontinentális talapzat és a Kígyó-sziget alatt rejlő szénhidrogénkincs egy részének kitermelési joga több éve a kanadai Sterling Resources Ltd. román leánya, a Midia Resources Srl. birtokában van. Emil Boc miniszterelnök utasította a kabinet jogászait, hogy keressenek törvényes megoldást a kanadaiakkal kötött szerződés módosítására, hogy előnyösebb helyzetbe hozzák az államot a becslések szerint 50 milliárd köbméter földgáz és mintegy 278 millió tonna kőolaj kitermelésében, ami 5 évig fedezné Románia teljes gáz- és 55 évig a kőolajszükségletét.
Az előző kormány által aláírt szerződés kivizsgálására képviselői bizottság alakult, amely szerint a kitermelési jogot pályázati úton kellett volna odaítélni, azaz nem lehetett volna a feltáráshoz kötni, amire a kanadai céggel szerződtek. Emellett a Sterling nem rendelkezik a munkálatok megkezdéséhez szükséges engedélyekkel, a Romániában mindössze egyetlen alkalmazottat foglalkoztató vállalat anyagi helyzetét, illetve szakmai tapasztalatát figyelembe véve alkalmatlan a kitermelésre - véli a bizottság. Az illetékes állami hivatal 60 napot kapott a szerződés újratárgyalására és arra, hogy a kitermelésbe stratégiai partnerként romániai érdekeltségű feleket is bevonjon - tájékoztatta lapunkat Antal István, az RMDSZ képviselője, aki maga is tagja volt a vizsgálóbizottságnak. Bár a jelentés nem nevezi meg a bevonandó román felet, elemzők szerint a politikusok érdeke az lenne, ha az állam többségi tulajdonában lévő Romgaz profitálhatna a kitermelési jogok újraosztásából.
A bizottság politikai döntést hozott, aminek egyetlen célja az előző kormány befeketítése - mondta Antal, aki nem írta alá a testület jelentését. A Sterling 1992-ben, az akkori kormány felhatalmazásával kezdett kutatásokba a Fekete-tengeren, ám mivel az azóta eltelt 17 év alatt mind a körülmények, mind a törvényi rendelkezések sokat változtak, az eredeti szerződéshez összesen 11 kiegészítést csatoltak. A korábbi törvények szerint a kitermelt nyersanyag 45 százaléka az államot illette meg, míg a fennmaradó résszel a kitermelő cég gazdálkodhatott, ám a jelenlegi bányatörvény értelmében az állam a kitermelt nyersanyag 13 százalékára vet ki úgynevezett koncessziós illetéket. Tény, hogy Románia számára előnyösebb szerződést is lehetett volna kötni, de erre a jelenlegi kormánykoalíciónak akkor kellett volna gondolnia, amikor 2008-ban megszavazta a bányatörvényt - tette hozzá.
