A STEM cseh piackutató ügynökség legutóbbi felmérése szerint a cseh lakosság 36 százaléka szegénynek érzi magát. Ez az arány gyakorlatilag 2002 óta nem változik (kivéve 2007-et, amikor 34 százalék volt), miközben az eltelt hat évben Csehország gazdasága viharos tempóban, évi 3,2-6,8 százalék közötti ütemben nőtt - írta a Mladá Fronta Dnes. Ha a válaszadók politikai preferenciáit vizsgáljuk, akkor kiderül: a kommunista párttal (KSCM) szimpatizálók 59 százaléka, a Mirek Topolánek vezette polgári demokrata ODS-szel szimpatizálóknak pedig csupán 18 százaléka tartotta magát szegénynek.
Leginkább a munkanélküliek, a munkások és a nyugdíjasok tartják magukat szegénynek, ez az életérzés legkevésbé a vállalkozókra, a kisiparosokra és a diákokra jellemző. Az ankét arra világított rá, hogy a szegénységérzet meglehetősen relatív, a hivatalos statisztikai adatok és a lakossági közérzet között jelentős különbség tátonghat. A cseh statisztikai hivatal (CSÚ) utolsó, 2007-es adatai értelmében azok számítottak szegénynek, akiknek éves bevétele nem érte el a 93 500 cseh koronát (kb. 1,04 millió forint), ami napi 260 koronát jelent. Marie Burkhardová, a CSÚ munkatársa közölte: Ez alatt a határ alatt közel 1 millió polgár él, ami a 10,2 milliós Csehország kevesebb mint 10 százaléka. A szegénységérzet attól is függ, ki mennyire tartja fontosnak az anyagi tényezőket, a vagyont. Egyesek folyamatosan katasztrófa-forgatókönyvként tekintenek az életükre, és akkor is szegénynek minősítenék magukat, ha mindenük meglenne - magyarázta Vendula Kolárová pszichológus. Stanislav Hampl, a felmérést végzők egyike hozzátette: a világválság még csak most kezd begyűrűzni az emberek hétköznapjaiba, ezért a közeljövőben a szegénységérzetről tanúságot tevők aránya újra emelkedhet. Ha az 1996 óta rendelkezésre álló adatsorokat vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy 2000 negyedik negyedévében volt a legmagasabb a magukat szegénynek tartók aránya (44 százalék).
