Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Központi Bank (ECB) irányelveket dolgoz ki arra, hogy az eurózóna országai milyen metódusok alapján hozzanak létre úgynevezett rossz bankokat - erősítette meg tegnap az ECB egy szóvivője a The Wall Street Journal hétvégi értesülését. Az eurózóna központi bankjának útmutatása arra is kiterjed majd, hogy milyen elvek mentén nyújtsanak garanciát a kormányzati intézmények a magas kockázatúnak minősített eszközökre - mondta el a Bloombergnek a szóvivő; a WSJ szombati száma arról számolt be, hogy az ECB standardokat készül megállapítani a nehezen értékelhető eszközökkel kapcsolatban. A frankfurti jegybanknak nem áll jogában kötelezővé tenni ezeket az útmutatásokat - hangsúlyozta az amerikai gazdasági napilap -, de kibocsátásukkal megnehezítheti, hogy az EU 27 tagja egymás rovására támogassa meg a bankrendszerét (mint például ősszel, amikor Írország egyoldalúan garantálta az ottani bankok betétállományát, odacsábítva számos brit betétest is). A szabályrendszer kidolgozásában az Európai Bizottság (EB) is részt vesz; a gazdasági és pénzügyi biztos, Joaquín Almunia tegnap olyan megoldásnak nevezte a rossz bankok létrehozását, amely nagyon jó eredményekkel járt az előző pénzügyi válságok idején (például a kilencvenes években Svédországban). Ehhez azonban a bankároknak és a jogszabályok kidolgozóinak meg kell találniuk az olyan eszközértékelési módszereket, amelyekkel nem okoznak kárt az adófizetőknek - tette hozzá Almunia -, és meg kell tudniuk különböztetni az eszközök különféle típusait.
A rossz vagyonelemek beárazásának problémája már tavaly szeptemberben felmerült, amikor még a Bush-kormányzat nevében állt elő Henry Paulson pénzügyminiszter - a Fed elnökével, Ben Bernankéval karöltve - a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőakció (TARP) tervével. Akkor még úgy gondolták, az akció keretében fel kellene vásárolni a rossz eszközöket, mélyen leszállított áron, ám hamar kiderült, hogy ez túl bonyolult és drága volna, ezért a kormányzati elképzelések arra váltottak át, hogy pumpáljanak tőkét a bankokba és ettől azok majd rendbe hozzák mérlegüket. Ez nem járt sok eredménnyel: a legfrissebb, január 23-i összesítés szerint a TARP keretében eddig 317 társaságban 194,2 milliárd dollár értékű részvényt vásároltak föl - zömmel pénzintézetekben, kisebb részben az autóiparban -, de ettől a hitelezés nem indult be, a reálgazdaság válsága tovább súlyosbodott. Most, amikor a piac Barack Obama bejelentésére vár, hogy miként kerül ki a gazdaságba a TARP keretében levő pénz többi része - esetleg megfejelve további százmilliárdokkal -, megint az eszközök felvásárlása, s ezzel ismét beárazásuk kérdése került előtérbe.
A két hete hivatalba lépett elnök tegnap lehűtötte a bejelentésével kapcsolatos várakozásokat: az NBC televíziónak adott interjújában közölte, hogy felkérte pénzügyminiszterét, Timothy Geithnert, dolgozzon ki világos irányelveket arra, milyen feltételeket kell teljesíteniük az adófizetők pénzéből megsegített pénzintézeteknek. (Obama a múlt héten keményen bírálta a Wall Street vezetőit azért, mert a katasztrófákat hozó 2008-as évre is hatalmas bónuszokat fizettek ki a bankok, emellett egyes beszámolók szerint a szövetségi támogatás egy részét olyan felvásárlások finanszírozására fordították, amelyek munkahelyek leépítéséhez vezethetnek.) Egyes bankok nem fogják túlélni a válságot - figyelmeztetett az interjúban Obama -, rossz menedzselésük és magas kockázatvállalásuk miatt most nagyon sérülékeny helyzetben vannak. Az elnök világossá tette: a bankok megmentése - beleértve adósságok leírását, egyes bankok támogatását, vagyonelemek kezelését - része egy olyan általános tervnek, amelynek nemcsak az a célja, hogy megsegítsék a hitelpiacokat, hanem ami sokkal fontosabb, hogy ismét munkához juttassák az embereket. Hogy mennyire nem a bankok állnak elöl az új elnök prioritási listáján, azt az is mutatja, hogy az interjúban elmondta: a pénzügyi szektor szabályozását, illetve újraélesztését szolgáló új stratégiáját majd csak azután teszi közzé, hogy a szenátus is elfogadta a képviselőház által a múlt héten már jóváhagyott, mintegy 820 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot. Az elfogadott törvény aláírására Barack Obama február közepi határidőt tűzött ki magának.
