Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A washingtoni törvényhozás demokrata többsége és a Fehér Ház elvi egyezségre jutott arról, hogy a kormány 15 milliárd dollár áthidaló hitelt ad a General Motorsnak (GM) és a Chryslernek, amelyből talpon maradhatnak a következő hónapokban. A Ford nem kért gyorssegélyt. Az erről szóló törvényről hamarosan dönt a törvényhozás két háza. A napokig tartó egyeztetésen hírügynökségi értesülések szerint az hozott áttörést, hogy a felek megállapodtak egy kormánymegbízott kinevezéséről, aki rendkívül erős jogosultságokat kap az állami hitelek felhasználásának ellenőrzésére. Ezek közül az a legfontosabb, hogy csődvédelem kérésére kényszerítheti a vállalatokat, ha úgy látja, hogy azok nem hajtják végre a hosszú távú fennmaradásukhoz elengedhetetlen átszervezéseket.
Mielőtt azonban ilyen drasztikus lépést tenne, egy asztalhoz ültetheti a vállalatok vezetőit, részvényeseit, a szakszervezeteket és a hitelezőket, hogy kölcsönös engedményeket csikarjon ki tőlük az említett cél elérésének érdekében. Emellett bizonyos összeghatár felett blokkolhatja a társaságok pénzügyi tranzakcióit - erről egyelőre csak annyit tudni, hogy az előzetesen tervezett 25 milliós határnál jóval feljebb vitték a küszöböt. Végül az államot képviselő felügyelő le is állíthatja az állami hitelrészletek átutalását. Sajtóértesülések szerint Paul Volcker, a Fed korábbi elnöke a legesélyesebb jelölt a kormánymegbízott posztjára, a döntést Bush elnök hozza meg.
A tárgyalásokon két fontos kérdés maradt nyitva. A demokraták be akarták vetetni a hitelről szóló törvénybe, hogy az állami segítséget igénybe vevő vállalatok nem vehetnek részt olyan perekben, amelyek célja a szövetségi államok szigorúbb környezetvédelmi előírásokat bevezető törvényeinek visszavonatása. Korábban a GM részt vett egy ilyen perben, amelynek Kalifornia állam volt az alperese. Emellett több képviselő nem látott garanciát arra, hogy a Chrysler tulajdonosa, a Cerberus Capital magántőke-társaság kártalanítja az államot, ha a cég csődbe menne. Megállapodás született viszont arról, hogy korlátozzák a hitelt felvevő társaságok vezetőinek fizetését, a vállalatok nem fizethetnek osztalékot, az állam részesedik jövőbeni profitjukból és bármely hitelező vagy részvényes előtt az államnak kell törleszteniük tartozásukat. A vállalatoknak meg kell szabadulniuk céges repülőgépeiktől. A hitelt a korábban jóváhagyott 25 milliárd dolláros hitelkeretből kapják az autógyárak.
