Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A washingtoni kormány úgy döntött, hogy a két hete elfogadott 700 milliárd dollár keretösszegű pénzügyi segélycsomag több mint egyharmadát, 250 milliárd dollárt bankrészvények vásárlására fordítja. Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a segélycsomagot elsősorban a pénzintézetek rossz hiteleinek felvásárlására szánják, ehhez képest szakértők szerint radikális változás - és az eddigi legagresszívabb lépés a kormány részéről a pénzügyi válság kezelésében -, hogy az állam jelentős tulajdonossá válik a bankszektorban. A tőkeinjekció szabályait a pénzügyminisztériumban dolgozták ki az elmúlt napokban. Eddig kilenc bank, köztük a Citigroup és a Bank of America jelezte, hogy részt kíván venni a programban. A pénzintézetek november közepéig dönthetnek arról, részt kívánnak-e venni a programban. Ha igen, akkor az állam kockázatos követeléseik legkevesebb 2, maximum 3 százalékáig vásárol részvényeikből, úgy, hogy befektetésének értéke bankonként legfeljebb 25 milliárd dollár lehet. A kormány nem szavazó elsőbbségi részvényeket kap, amelyeket három év után lehet visszavásárolni. A papírok után az első öt évben évente 5 százalékos osztalékot kell fizetni, majd ezt követően 9-et, és az állami tulajdonosnak joga lesz arra, hogy az elsőbbségi részvényeket törzsrészvényekre váltsa. Emellett a programban részt vevő bankok vezetőinek a jövedelmét korlátozzák.
A szövetségi betétbiztosítási alap (FDIC) a pénzpiaci bizalom erősítése érdekében ideiglenesen kiterjeszti garanciavállalását a bankok által újonnan kibocsátott kötvények többségére, illetve a nem kamatozó folyószámlákon lévő összegekre. A Fed folyamatosan közli a feltételeket, amelyek mellett váltókat vásárol fel közvetlenül a kibocsátó bankoktól és vállalatoktól. Ez a lehetőség október 27-étől nyílik meg a piaci szereplők előtt.
