Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az amerikai polgári légiközlekedési vállalatok 1,5 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el 2008 első három hónapjában, és biztosra vehető, hogy rövid időn belül hasonló sors vár európai társaikra is. A magas olajárak egyszerűen kezelhetetlen problémát jelentenek az ágazatnak. Ahogy egy szakértő fogalmazott: nincs olyan repülőgép, amelynek tervezésekor 100 dolláros olajárral számoltak volna a mérnökök.
Az amerikai cégek az elmúlt héten tették közzé negyedéves gyorsjelentéseiket, amelyekből kiderült, hogy a még talpon lévő vállalatok közül egyedül a tengerentúli légi közlekedés fapados piacának úttörője, a Southwest maradt nyereséges, de még ez is elvesztette tavaly ilyenkor elért nettó profitjának kétharmadát, és csak 34 millió dollár pluszt könyvelt el. A kisebb cégek, az ATA, az Aloha, a Skybus beszüntették tevékenységüket, a Delta Air Lines és a Northwest Airlines bejelentette fúzióját. A vállalatok lényegében reménytelen helyzetben vannak: épphogy csak kikerültek a piac 2001. szeptember 11-ei összeomlása után kért csődvédelem alól, így évek óta nem tudták lecserélni öreg gépeiket, amelyek 25-40 százalékkal többet fogyasztanak, mint az újak. Riasztó példája a válság következményeinek a Continental esete. Ez a cég jobban kihasználható, ám kisebb üzemanyagtartállyal rendelkező repülőgépeket állított forgalomba transzatlanti járatain, amelyek közül tavaly 96 - amelyek erős ellenszélben repültek - a biztonsági szint alá került üzemanyag-tartalékkal érte el New Yorkot. A nagy európai társaságok közül eddig a Lufthansa tette közzé negyedéves gyorsjelentését, amelyből az derül ki, hogy durván tizedére, 57 millió euróra esett a cég nyeresége egy év alatt. A vállalat növelte tengerentúli járatainak kapacitását, hogy felvegye a versenyt az Air France-KLM-mel, Európa legnagyobb légitársaságával és a British Airwaysszel, a kontinensen belül pedig 99 eurós jegyárakkal próbálja elcsábítani a fapados cégek ügyfeleit. Az Air France-KLM április 22-étől a megtett távolságtól függő, 2-10 eurós üzemanyagpótdíjat vezetett be járatain, azzal az ígérettel, hogy ezt fokozatosan csökkenti, ha 100, illetve 95 dollár alá csökken a nyersolaj hordónkénti ára. A kisebb cégek már nagy bajban vannak: az Austrian Airlines vesztesége például 60 millió euró fölé nőtt az egy évvel korábbi 16,3 millióról. Még nagyobb lesz a baj, ahogy a következő hónapokban kifutnak azok a határidős üzemanyag-vásárlási ügyletek, amelyekkel az európai vállalatok eddig fedezték a költségnövekedést. Egyes elemzők szerint ez egy csapásra válságba sodorhatja a társaságokat.
Szakértők szerint az új helyzet eredményeként olyan konszolidáció kezdődhet az ágazatban, amelynek végén néhány megavállalat marad a piacon. A légitársaságok csökkenteni fogják szállítási kapacitásukat, hogy a megmaradó utasüléseket jobban feltöltsék, és törölni fogják a kevésbé népszerű járatokat.
