A világ legnagyobb ipara az idegenforgalom - a World Tourism Organization legújabb statisztikái szerint ez adja a világ bruttó hazai termelésének mintegy 10 százalékát és foglalkoztatja a világ munkaerejének hasonló hányadát. Az utazások száma a szervezet prognózisa szerint 2010-re eléri az egymilliárdot - és a növekedési ütem eddig még mindig meghaladta a várakozásokat. Azonban az élet számos más területéhez hasonlóan az idegenforgalomba is beleszól a klímaváltozás, különösen a téli sportok szerelmeseinek okozva csalódást. A szakértők szerint azoknak a régióknak, amelyek jelenleg elsősorban a síelőkből élnek, alternatív ajánlatokkal kell majd előállniuk, ahogy megbízhatatlanná válnak a magashegyi pályák is. Az Alpokban a síelő turisták évi 71 milliárd dolláros forgalmat generálnak, és kiszolgálásuk adja a térség összes munkalehetőségének 12 százalékát - derül ki az OECD jelentéséből, ami szemléletesen mutatja a probléma nagyságrendjét. Ugyan már a nyolcvanas évek óta használják segítségképpen a műhavat a sípályákon, de drága, rengeteg vizet fogyaszt - és nem igazán bírja a meleget. Ausztriában az idei síszezonra 181,5 millió dollárért vásároltak hókészítő berendezéseket, jövőre ezt 427,8 millióra emelik. Szükség esetén az osztrák sípályák 60 százalékát tudják befedni műhóval - de műhógolyózni a műhóember körül mégsem az igazi. A múlt télen 14 millióan látogattak el Ausztriába, döntő többségük a hegyekbe, és egyelőre nem látszik, milyen alternatívát tudnak nyújtani nekik, ha eltűnik a hó. Egyelőre csak az elmúlt évszázadok egyik ötlete éledt újra - emlékeztetni kell az embereket a hegyi levegőn tartózkodás egészséges, gyógyító hatására, és abban is bízhatnak, hogy a hosszú, forró nyarak elviselhetőbbek lesznek a magas hegyekben.
