A CEZ cseh villamos művek csoport egyre határozottabban igyekszik megvalósítani azt a célját, hogy ágazatában meghatározó szereplővé váljon Kelet- és Közép-Európában. A társaság papírjainak árfolyama tavaly 117 százalékkal emelkedett, de a befektetők elégedetlenek amiatt, hogy a cég nem terjeszkedik a térségben, amiért a vezetés túlzott óvatosságát teszik felelőssé. A CEZ fúziókért és felvásárlásokért felelős vezetője, Vladimir Schmalz a Reutersnak elmondta, hogy miután több tenderen kudarcot vallottak, úgy döntöttek, ezentúl igyekeznek mind az ár, mind az egyéb feltételek tekintetében versenyképesebb ajánlattal előállni. Különösen fontosnak nevezte a tervezett 1,5 milliárd eurós boszniai befektetést az ottani Elektroprivreda állami áramtermelővel közösen, aminek keretében erőműveket építenek és szénbányákat vásárolnak fel. A projekt összege nagyobb, mint az összes eddigi boszniai külföldi befektetésé a háború óta.
Emellett tárgyalásokat folytatnak egy ukrajnai ügyletről, amely a legnagyobb lehet a CEZ fennállása óta. Ennek keretében megvennék egy hat áramszolgáltatót tömörítő csoport többségi pakettjét egy Hollandiában bejegyzett orosz cégtől, a VS Energytől. Bulgáriában tárgyalásokat kezdenek az állami tulajdonban lévő várnai erőmű megvásárlásáról, miután Szófia és a korábbi vevőjelölt, az orosz Egyesített Energiarendszerek között folyó tárgyalások korábban eredménytelenül végződtek. Schmalz Ukrajnát és Bulgáriát nevezte a legjobb akvizíciós célpontoknak. Emellett e hónap végéig kötelező ajánlatot tesznek a román Muntenia Sud áramszolgáltatóra, miután tavaly 151 millió euróért megszerezték az Oltenia áramszolgáltatót és 281,5 millióért három bulgáriai áramszolgáltatót. Telik a hódításokra az e célra rendelkezésre álló 3 milliárd eurós tartalékból Európa második legnagyobb áramexportőrének, amely akkorára akar nőni, hogy sikerrel versenyezhessen a nyugat-európai óriáscégekkel.
Papp Zoltán