Az Edipower nevű konzorcium ajánlatát fogadta el az Eurogen erőművi cégre az állami többségi tulajdonban levő olasz ENEL S.p.A. villamos művek, amelynek az európai uniós liberalizációs előírások értelmében meg kell válnia három áramtermelő vállalatától. A vételár 2,98 milliárd euró, ezenfelül az Edipower átvállal 702 millió euró adósságot is. A konzorciumot az áram- és a földgáziparban érdekelt Edison S.p.A. vezeti, amelyet a FIAT és az EdF vegyesvállalata, az Italenergia S.p.A. ellenőriz azóta, hogy tavaly felvásárolta az Edison többségi tulajdonosát, a Montedison S.p.A.-t. A társulásban részt vesznek még a milánói és torinói áramszolgáltatók, a kisebbségi EdF-tulajdonban lévő svájci Aare-Tessin AG, valamint két olasz és egy brit bank, az Unicredito Italiano S.pA-, az Interbanca S.p.A. és a Royal Bank of Scotland Group Plc.
Az Eurogen évi 7000 megawatt áramtermelő kapacitással rendelkezik - hat hő- és három vízerőművet üzemeltet -, s ezzel az ENEL után a második legnagyobb szereplő az olasz piacon, 10 százalékos részesedéssel. Az Edipower, amely az olasz CIR-Compagnie Industriali Riunite S.p.A. és a belga Electrabel SA alkotta konzorciumot utasította maga mögé, megawattonként 528 eurót fizet az Eurogenért. (A spanyol Endesa SA tavaly megawattonként 680 euróért - összesen 2,63 milliárd euróért plusz 1,06 milliárd euró adósságátvállalással - vásárolta meg az ENEL egy másik áramtermelő részlegét, az Elettrogent. A Bloomberg szerint az árkülönbséget az magyarázza, hogy az Eurogen erőművei kevésbé hatékonyan működnek, korszerűsítésük mintegy 1 milliárd euró beruházást igényel.)
Az ügylettel az Italenergia nagy lépést tett célja megvalósítása felé, hogy 2007-ig akvizíciók és kapacitásbővítés útján 20 százalékos részesedést érjen el az olasz árampiacon, közvetlenül felzárkózva az ENEL mögé, amelynek az Elettrogen és az Eurogen után még az Interpower áramtermelőt is el kell adnia. Olaszországban a belföldi előállítású áram nem fedezi a felhasználást, külföldről pedig csak három vezetéken érkezik a villamos energia, ezért az árak magasabbak, mint az EU többi országában. Az olasz áramimport 15 százalékát jelenleg a francia állam többségi tulajdonában lévő EdF fedezi, amely felvásárlások révén azt akarja elérni, hogy 2005-re már a bevételének felét külföl-dön realizálja. Az EdF terjeszkedését Olaszországban sokan rossz szemmel nézik, már csak azért is, mert a vállalat expanziós üzletpolitikája ellentmondásban áll azzal, hogy az EU-n belül éppen Franciaország lassítja a leginkább az energetikai piacok liberalizációját.
P. Z.
Papp Zoltán