A Volvo AB svéd haszongépjármű-gyártó csoport az első negyedévben 801 millió korona (78 millió dollár) nettó veszteséget szenvedett el az egy évvel korábbi 1,27 milliárd korona nyereség után, a 2000. első negyedévi 1,89 milliárd korona adózás előtti profit pedig 1,25 milliárdos veszteségbe fordult. A cég árbevétele eközben 28,27 milliárd koronáról 43,75 milliárdra bővült. A veszteséget a cégvezetés tegnapi közleményében főként az átalakításra fordított 1,3 milliárd korona rendkívüli kiadással, valamint a piaci körülmények kedvezőtlenné válásával magyarázta. A Volvo, amely tavaly vette meg a Renault V.I. teherautó-gyárat, a fenti összeggel együtt 2003-ig összesen mintegy 4 milliárd koronát tervez szerkezeti átalakítására költeni, amitől azt várja, hogy a költségszint 2002 végétől évi 3,5 milliárd koronával csökken.
A tehergépkocsik iránti kereslet gyengülése különösen a cég fő piacának számító Észak-Amerikában érintette érzékenyen a Volvót; ennek következtében az ottani alkalmazottak számát a tavalyi 1600 fős leépítést követően az első negyedévben további 1400 fővel csökkentették. Leif Johansson vezérigazgató közölte, hogy mivel a Volvo árbevételének egyharmadát adó észak-amerikai piacon egyelőre nem tapasztalhatók a fellendülés jelei, a második negyedévben az eladások csökkenésére és esetleg újabb elbocsátásokra lehet számítani. A csoport ugyanakkor – főként a Renault V.I. révén – Kelet-Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában 34 százalékkal növelte eladási volumenét.
G. S.
