Az ENI összesen 3,81 milliárd fontot (5,59 milliárd dollár) szán arra, hogy megszerezze a Lasmót, amelyre novemberben az Amerada Hess is felvásárlási ajánlatot tett. Az olasz csoport készpénzben 2,69 milliárd fontot, részvényenként 200 pennyt fizetne, szemben a Hess készpénzes és részvénycserés ajánlatával, ami a szerdai árfolyamon részvényenként 179 pennyt jelentene. A vételáron túlmenően mindkét vevő átvállalná a Lasmo 1,12 milliárd dollárnyi adósságát is. A mintegy 50 milliárd dollár piaci értékű ENI kilencszer akkora, mint a Hess, amelynek most 10 százalékkal jobb ajánlatot kellene tennie ahhoz, hogy a Lasmo részvényesei - akiknek több mint 25 százaléka már az ENI mellé állt - végül őt válasszák. A Bloomberg által megkérdezett elemzők nem tartják valószínűnek, hogy a lényegesen kisebb forrásokkal bíró Hess papíronként 220 pennyre srófolná föl az árat.
Az ENI ez év elején már 1,2 milliárd dollárért megszerezte a British-Borneo Oil & Gas Plc-t és olajkitermelése további bővítésére készül. Erre nemcsak a növekvő nyersolajárak késztetik, hanem az is, hogy Olaszországban liberalizálják a gázpiacot, márpedig tavaly a csoport nyereségének csaknem a fele a gázüzletágból származott. Az ENI tavaly 5,53 milliárd hordó bizonyított kőolajkészlettel rendelkezett, a Lasmo 1,2 milliárdot mondhatott magáénak. Az olasz csoport 2003-ra 28 százalékkal, napi 1,5 millió hordóra akarja növelni kitermelését, ehhez a Lasmo a tavalyi adatok alapján napi 195 ezer hordóval járulhatna hozzá. A brit vállalat megszerzése révén az ENI azokon a földrajzi területeken erősíthetne, amelyekre eddig is koncentrált: Észak-Afrikában és az Északi-tengeren (ez utóbbi olajmezőiről származott tavaly a Lasmo kitermelésének több mint a fele).
Sz. M.
