Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minden kétséget kizáróan a luxus utcája lett az Andrássy út a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig. Amióta az olasz ruhagyáros, Zegna 2005. március elején megnyitotta boltját az Andrássy út 15. szám alatt, egyfolytában tart az invázió, ami igazán 2006 nyarán gyorsult fel, ekkor adta át a Louis Vuitton 150 négyzetméteres, stílszerűen L alakú boltját az Opera tőszomszédságában.
Amikor az Andrássy úti üzlet megnyitásáról döntött a cég, tudta, hogy a magyar célközönség nagy része már jól ismeri a termékeit, hiszen rendszeresen látogatták üzleteiket Európában és a világ többi részén is - tudtuk meg a társaságtól. Más forrásaink szerint viszont a boltnyitáshoz a végső lökést a japán turisták számának rohamos emelkedése adta meg - ez billentette az igen felé a mérleg nyelvét. A döntés úgy tűnik, egyértelműen helyes volt, az eredmények ugyanis messze felülmúlták az eredeti várakozásokat. Minden modell megtalálható vagy megrendelhető a boltban, amely hatalmas raktárral rendelkezik, így több mint ezer táska várja a vásárlókat.
Válogatni lehet különböző méretű monogramos, klasszikus kiskockás és a teljesen dísztelen bőrtáskák közül. A magyarok ízlése sem tér el nagyban a többi Vuitton-rajongóétól, Budapesten is a nagy presztízsű termékek számítanak bestsellernek. A legkedveltebb az eredetileg a harmincas években tervezett, és a mai napig hasonló formában gyártott Speedy, de a trapéz formájú Neverfull és a nőies külsejű Galliera is keresett. Minden típusból a monogramos vászontermékek a legnépszerűbbek, ebből a Speedy már 129 ezer forintért megkapható. Persze a lehetőségek tárháza ennél sokkal szélesebb, a divatbemutatókon felvonultatott limitált darabokhoz is hozzá lehet jutni - az idén Párizsban bemutatott struccbőr Speedyhez is, persze a klasszikus verzió többszöröséért.
A vásárlók általában először a klasszikus darabok közül választanak, de a visszatérő vásárlók már szívesen válogatnak a legújabb kollekcióból is. Az idén Stephen Spourse New York-i graffitiművész firkái díszítik a limitált példányszámban gyártott táskákat, az ultraibolya fényben foszforeszkáló színek egyébként a többi kiegészítőn is visszaköszönnek.
A rikító rózsaszín a kimondottan a téli kollekcióba illesztett nyári táskákra is jellemző: a télen nyaralni vágyó hölgyeknek ugyanis egy rózsaszín neoprén darab is a rendelkezésükre áll. A táska mellé persze más is kell, például kabát, nadrág vagy ing. Az nyilván megkérdőjelezhető, hogy az ok-okozati összefüggés miatt, de tény, hogy a Louis Vuitton megtelepedése után sorra érkeztek a felső kategóriás márkák az Andrássy útra.
A Burberry tavaly nyáron nyitotta meg kétszáz négyzetméteres, kétszintes üzletét - épp a Louis Vuitton boltja mellett -, ahol a teljes kollekció megtalálható.
Amint a cégtől megtudtuk, a Burberrynek az a stratégiája, hogy a még nem telített piacokra lép, így különösen Oroszországban, Kelet-Európában és Kínában tartották fontosnak a megjelenésüket. Ebbe a körbe tartozik a budapesti üzletnyitás is. A fővárosi üzlet forgalmáról nem árult el részleteket a társaság, mindössze annyit, hogy a január végén nyilvánosságra hozott mérlegadatok szerint a kelet-európai és közel-keleti régió a forgalom negyven százalékát adja a vállalaton belül. A klasszikus, letisztult formáiról és színeiről ismert Burberry után néhány hónappal, tavaly novemberben debütált a kihívóbb stílust képviselő Roberto Cavalli boltja, mellette pedig a Gucci.
Roberto Cavalli Kelet-Közép-Európában először Budapesten nyitott üzletet, így nagy várakozás előzte meg mind a tulajdonosok, mind pedig a vásárlók részéről, hiszen külföldről már sokan jól ismerték a márkát - mondta Andy Vajna, a magyarországi bolt tulajdonosa. Az üzlet néhány hónapja van nyitva, vagyis egyelőre az üzletpolitikában még a törzsvásárlók bővítésén van a hangsúly, de az már most látszik, hogy helye van egy ilyen nagy presztízsű márkának Magyarországon.
A recesszió egyelőre nem érezteti hatását vagy legalábbis messzemenő következtetést nem lehet levonni az elmúlt hónapok forgalma alapján. A nyitás utáni erős időszakhoz képest tapasztalható volt némi visszaesés, ám ez betudható annak is, hogy január és február minden területen és minden évben alacsonyabb forgalmat produkál.
Egy teljes tavaszi kollekció, amely a Roberto Cavallinál jellemzően nagy mintás, virágos vagy zebracsíkos darabokból áll, könnyen összeállítható. Annak ellenére, hogy alapvetően a díszítések és minták jellemzik a ruhákat, a klasszikus vonalú farmer éppúgy megtalálható a darabok között, mint ahogy a virágmintás nadrág mellett az egyszerű kék színű is - ezek egyébként 150-170 ezer forintért kaphatók, a mintásak drágábbak, és hasonló árfekvésűek az ingek is. Tavaszi, rövid ujjú bőrkabátot viszont csak 300 ezer forint felett lehet vásárolni, a hosszú ujjú darabok pedig 700-800 ezer forintba kerülnek.
A kollekciók része a stílusban, színekben és mintákban egyaránt a ruhadarabokhoz illő táska is, amelyek közül a kisebbek 150 ezer forintért vásárolhatók meg. A többi kiegészítő közül egyértelműen a kígyóminta dominál, legyen szó akár övekről, karkötőkről, láncokról vagy gyűrűkről.
A boltban egyébként estélyi ruha is kapható, az egyszerűbb, akár többször is felvehető, diszkrét darabok mellett olyan modellt is választhatnak a hölgyek, amelyet Beyoncé viselt. Amikor a budapesti járókelő már kezdte megszokni az olasz divatházat, egyszerre több újabb márka is feltűnt az Andrássy úton. Tavaly december első hetében szinte egymást érték az új üzletnyitások: megnyílt a Fidji Couture, ahol Christian Dior, Gianni Versace és Jeanne Lanvin kollekcióit lehet megvásárolni, de nemcsak a ruhatervezők tették le a voksukat Budapest mellett.
A sportosabb stílusú luxusóráiról híres Tag Heuer a kontinensen elsőként Budapestet választotta szalonja helyszínéül - a kizárólagosság azonban csak pár hétig tartott, a társaság ugyanis Oroszországban is nyitott boltot. Szintén decemberben nyitott a luxustelefonokat gyártó Nokia-leányvállalat, a Vertu. És a sornak nincs vége, hiszen elég csak a már vevőit csalogató Divatcsarnokra gondolni. Néhány héten belül nyit a Dior is, amely a hírek szerint a magyar Champs-Élysées igazi ékességében, az egykori balettintézetben, a Dreschlerpalotában nyitja meg kelet-közép-európai központját.
A képviselet
A luxusmárkák kétféle módon képviseltetik magukat Budapesten. Vannak olyan társaságok, amelyek minden országban saját céget alapítanak, vagyis nem bízzák másra az ügyek intézését, a stáb csak képviseli az otthoni vállalatot. Ezek egyébként általában kisebb kft.-k. Ebbe a kategóriába tartozik a Louis Vuitton, a Burberry vagy például a Gucci.
A másik módozat a franchise-rendszer működtetése, itt azonban nem a klasszikus kereskedelmi franchise-ra kell gondolni. A Roberto Cavalli üzlet működtetéséről Andy Vajna filmproducerrel állapodott meg a divattervező - ehhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy Cavalli és Vajna évtizedek óta baráti kapcsolatban állnak egymással. Szintén franchise-rendszerben működik majd Emporio Armani boltja, a jogokat Kedves Ferenc üzletember szerezte meg magának.
Nyilvánvaló, hogy a márkák kínosan ügyelnek arra, hogy az általuk meghatározott minőség minden körülményekközött biztosítva legyen. Akár saját céget alapítva, akár más rendszerben működjön is az üzlet, annak arculatát az anyacég pontosan előírja. Az anyagok kiválasztása, az üzletek belső kialakítása és berendezése szigorú szabályokhoz kötött, de az sem mindegy például, hogyan áll egy Louis Vuittontáska füle.
Mesterműhelyekből a tökélyig
Louis Vuitton: az 1821-ben született Louis Vuitton 1837-ben költözött Párizsba, és tanoncként kezdett dolgozni egy táskás cégnél. Első párizsi üzletét 1854-ben nyitotta meg, 1860-ban megépítette saját műhelyét, ahol egyre jobb és praktikusabb modelleket fejlesztett ki. A legnépszerűbb termékei a strapabíró vászon utazótáskái voltak.
A cég arculatát fia, Georges alakította ki, az ő találmánya a híres monogram is. Társasága, a Moët Hennessy a Louis Vuitton cégcsoport része. Burberry: Thomas Burberry szövetkereskedő tanonc 1856-ban nyitotta meg üzletét. Thomas feltalálta az akkoriban forradalminak számító gabardin anyagot, amely egyszerre volt légáteresztő, mégis vízhatlan. Esőkabátjait az angol katonák a búr háborúban használták, és Burberry-kabátban érte el 1911-ben Roald Amundsen a Déli-sarkot. Első londoni üzletét 1891-ben nyitotta, 1901-ben pedig bemutatták a híres logót a vágtázó lovassal. A cég termékei II. Erzsébet tetszését is elnyerték, így a divatház 1955-ben királyi szállítóvá léphetett elő. Omega: Louis Brandt 1848-ban megalapította zsebórakészítő műhelyét La Chaux-de-Fondsban. A cégalapító halála után, 1879-ben fiai vették át a manufaktúrát, amelyet Bienne-be költöztettek, és elkezdték az óraszerkezetek szériagyártását.
1889-ben 600 munkásával és százezer darabos kibocsátásával Svájc legnagyobb óráscégévé válik, 1894-ben kiadja az Omega 19-es kalibert, amelyről elnevezik a céget. A két világháborúban a brit királyi légierő hivatalos órája és szállítója. Az első és egyetlen óra, amelyet a Holdon viseltek - pontosabban viselt Neil Armstrong. Tag Heuer: A Heuer óragyárat 1860-ban alapította Edouard Heuer, dédunokája, Jack William Edouard Heuer 1958-ban csatlakozott a céghez. Ő nyitotta meg az első leányvállalatot az Egyesült Államokban. Az elmúlt évtizedekben a gyár többször is gazdát cserélt, a Tag Group 1985-ben vásárolta meg a Piaget-tól, majd felvette a Tag Heuer nevet. A társaságot 1999-ben vásárolta meg a Moët Hennessy (ma LVMH) Group. Egy század másodpercnyi pontossággal mérő mechanikus stopperórát mutatott be a világon elsőként a Baselworld 2005 óra- és ékszerkiállításon.
