Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Számítógép-kereskedelemből, ingatlan-adásvételből, kisajátításból és megannyi más féllegális trükkből is hozzá lehetett jutni az első millióhoz - ami aztán vagy beindított egy jól menő céget, vagy nem. Akinek sikerült, annak most nincsenek anyagi gondjai, akinek nem, az vagy nem sáfárkodott jól a vagyonával, vagy a többiek megelőzték.
A kilencvenes évek sztárvállalkozói - Dicső Gábor, Kelemen Géza, Lupis József - között alig találni már valakit a csúcson.
Talán csak Széles Gábor és Várszegi Gábor tudott megújulni és tudta továbbgyarapítani a vagyonát. A többiek jórészt eltűntek, elszegényedtek vagy belefáradtak, netán visszavonultak.
Helyüket egyre inkább újak foglalják el, és köztük vannak olyanok is, akik nem a privatizációból szerzett javakból lettek milliárdosok, hanem ötletük, találmányuk, leleményük által.
Somody Imre Plussz tablettájától hosszú út vezetett a lakóparkok, bevásárlóközpontok építéséig vagy az autóüveg-gyártásig.
De vezetett - és szerencsére az utak és sikerek roppant változatos képet mutatnak. Milliárdosaink ugyanis végzettségtől, neveltetéstől és iskolázottságtól függetlenül figyelemre méltó sikert értek el - a könyvkereskedő Matyi Dezső, a Fornetti pogácsákból birodalmat építő Palásti József vagy a kamionempóriumot igazgató Wáberer György sikertörténete ugyanis teljesen eltérő.
Ami közös bennük, az az innováció, a szorgalom és a tehetség - ez kell ugyanis a millióhoz, hogy milliárddá nőjön!
