Az Iroda szerint a magyar kabinet az európai országok között elsőként reagált a világgazdasági válságra. Az elmúlt időszakban több mint 50 olyan intézkedésről született döntés, amely a válság hatásainak enyhítését szolgálja. Legyen szó az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került lakáshiteleseket segítő törvényről, a 4+1 napos munkahetet lehetővé tevő munkahelymegőrző támogatásról, a diákhitel megemeléséről vagy éppen az építőipari beruházásokra a következő másfél évben felhasználható 1800 milliárd forintos támogatásról, a kormány célja ugyanaz: elérni, hogy a világgazdasági válság hatásai a lehető legkevésbé érintsék a magyar embereket, családokat és vállalkozásokat.
A költségvetés egyensúlyának megőrzése érdekében több kiadáscsökkentő lépés is született. Így a minisztériumok dologi kiadásait 60 milliárd forinttal visszavágták. A kiotói széndioxid-kvóta értékesítéséből befolyó mintegy 20 milliárd forintos többletbevételt olyan klímavédelmi és energiahasznosítási programokra fordítják a kormány, amelyeket korábban nemzeti forrásból is finanszíroztak. A gyógyszerellátás és a kórházi ellátórendszer átalakításával 30 milliárddal lehet csökkenteni az egészségügyi kiadásokat. A lakásépítési és otthonteremtési támogatások átalakítása 10 milliárdos kiadáscsökkentést tesz lehetővé, a gáz- és távhő ártámogatás átalakítása pedig mintegy 20 milliárd forint megtakarítást eredményez. A rehabilitációs rendszer hatékonyabbá tételével, a rászorultság következetesebb ellenőrzésével idén mintegy 10 milliárd forintot lehet megtakarítani a rokkantnyugdíj rendszerében - összegzett a Kormányszóvivői Iroda.
