Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idén stagnál vagy legrosszabb esetben nagyjából 10 százalékkal esik vissza a hazai faktorpiac, ám a faktorvállalkozások egy része számottevő forgalombővülésről tudott számot adni. Közéjük tartozott a piacvezető, a 2008-as évben a teljes 730 milliárd forintos forgalom 26 százalékát adó MKB, piacot nyert a CIB és az UniCredit, de Tari István,az Erste Faktor Zrt. igazgatója szerint társaságuk is a nyertes oldalon áll, 50 százalék feletti mértékű növekedéssel.
A szakember szerint a faktorpiac - részben a válság hatására is - két részre szakadt, a kisebb, magántulajdonú cégek specializálódtak, "niche" stratégiát folytattak és valószínűleg rövid-és középtávon ez is marad az irányuk. A banki hátterű faktorcégek ugyanakkor az anyabankkal közösen elkezdték a vállalatokat strukturáltan finanszírozni, keverve a hitel- és a faktorfinanszírozást, így egyes bankcsoportok nemhogy csökkenteni, hanem éppen növelni is tudták a finanszírozási volument partner vállalataiknál. A Budapest Bank szerint a pénzügyi válság a faktoringforgalom alakulására inkább negatív irányban hatott. A beszállítók lehetőségeinek szűkülése, aktivitásuk csökkenése, valamint egyes ágazatok esetében az ügyfelek forgalmának visszaesése számottevő volt a faktoring területén. Ugyanakkor - mondták el - a faktoring iránt érdeklődők száma érezhetően nőtt. A mikro- és kisvállalati ügyfélkör számára a megnövekedett kockázatú üzleti környezetben a faktoring akár a túlélést is jelentheti.
Az újonnan érkezők minősége vegyes, valójában a közepes, növekedni szándékozó és stabil piaccal rendelkező, ám likviditási gondokkal küzdő cégeknek lehet komoly segítség a faktoring átmeneti cashflow-problémájuk kezelésében.
Hasonló tendenciákat érzékelt a CIB Faktor is, álláspontjuk szerint a vevők romló fizetési fegyelme miatt a korábban már elfogadott kockázatokat sok helyen újra kellett értékelni. S bár növekedett az érdeklődés a faktoringmegoldások iránt, nehezebb volt megtalálni a biztonsággal faktorálható relációkat.
A fentiek nyomán aligha meglepő a Budapest Bank azon véleménye, amely szerint bár verseny továbbra is van, óvatosabb üzletpolitika jellemzi a piacot. Soós Gábor, az UniCredit Factoring Zrt. vezérigazgatója szerint a cégek egy része - köztük társaságuk is - új területek felé nyitott a jobb eredmény érdekében. Az UniCredit a nemzetközi banki háttér kihasználásával az exportfaktoring területén indult meg öles léptekkel.
Az év elején tapasztalt forráshiány sok helyen egész évre szóló gondot okozott. A CIB Faktor szerint sok kisebb faktorcég refinanszírozási gondokkal küzdött, ráadásul erősen megszenvedték a refinanszírozási kamataik emelkedését, amit tovább kellett hárítaniuk partnereikre. A banki hátterű társaságok - a CIB is - ugyanakkor könnyebb helyzetben voltak. Ahogy azt az OTP Banknál elmondták, a faktoringdíjak a hitelkamatokkal azonos irányban és mértékben változnak.
Tari István szerint egy korszerű, transzparens bankcsoport a vállalati piacon alkalmazott éven belüli kamatfelárait azonos logika mentén alakítja ki, ami azt is jelenti, hogy jó minőségű adós, biztosítékkal fedezett, éven belüli rizikójának kamatfelára, ha nincs a banki termékek között keresztárazva, akkor hasonló. Ez azt jelenti, hogy a faktoring ilyen esetekben nem feltétlenül jár együtt magasabb kamatfelárral, a faktorálás kamatszintje megegyezik a banki hátterű faktorcégeknél az éven belüli forgóeszközhitelek kamatszintjével. Ami a különbséget jelenti az a díjak jellege, esedékessége és mértéke. Míg a banki hitelekhez kapcsolódó jutalékok azonnal és egy összegben, a tényleges futamidő és kihasználtság előtt esedékesek, addig a faktordíjak csak a tényleges finanszírozáskor és annak mértékéig terjednek ki. Amennyiben azonos vállalat esetét nézzük - magyarázta az igazgató -, a faktoring költsége évesítve átlag 2 százalékkal haladja meg a hitelek teljes költségét (ideértve az ingatlanérték-becslések közjegyzői okiratba foglalási díjait is), ám mindezt úgy, hogy ezért adott esetben a cég magasabb éves átlagos finanszírozáshoz jut, külön biztosíték nélkül. Soós Gábor szerint sem szabad a faktorálás és a kölcsönök kamatát, díját közvetlenül egymáshoz viszonyítani, hiszen más-más szolgáltatást rejtenek magukban. A faktorálás a sima finanszírozáson túl vevőkövetelések folyamatos nyilvántartását, beszedését, adott típusú faktorálás esetében pedig a vevő fizetési kockázatának teljes átvállalását is jelenti. Másik oldalról a kamatfelárak növekedése a kölcsönöket is éppúgy érintette, mint a faktorálást.
