Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Mennyiben tér el egy exportügylet esetében a faktoringszolgáltatás a klasszikus belföldi faktortevékenységtől?
- Az exportáló vállalkozásoknak két konstrukciót is kínálunk. Az első megoldás, amelyet a szakma direkt exportnak nevez, nem különbözik sokban a belföldi faktoringtól, azaz a szállító a külföldi vevővel állapodik meg, mi pedig faktoráljuk a vevőkövetelést. Ebben a konstrukcióban ugyanakkor minden alkalommal igénybe vesszük hitelbiztosító támogatását. A klasszikus nemzetközi exportfaktoring esetében a szállító a vevő és az exportfaktorként működő MKB mellé még egy negyedik szereplő is bekapcsolódik az ügyletbe, ez az importfaktor (úgynevezett kétfaktoros rendszer). Ez a cég vagy a vevő országában bejegyzett faktoringvállalkozás, bank, illetve - miként az MKB esetében az 1968 óta működő Factors Chain International (FCI) - egy partnerintézményeivel több országban jelen lévő nemzetközi faktorszervezet.
- Mi a szerepe az ügyletben az importfaktornak?
- Az importfaktor a vevő minősítése alapján vállal garanciát az exportfaktor felé a fizetésre. Miután a nemzetközi faktorláncban (FCI) lévő faktorcégek közötti garanciavállalás minden esetben100 százalékos, egy importfaktor megjelenése az ügyletben jelentősen csökkenti az exportfaktor MKB kockázatát. Ez a partnerség a mi exportfaktoring-ügyfeleinknek - megfelelő feltételek teljesülése esetén - azért előnyös, mert a számla összegének akár 100 százalékát is hajlandóak vagyunk előfinanszírozni, a "sima" faktoringügyletek vagy éppen a "direkt export" jellemzően 80 százalékos finanszírozási plafonjával szemben.
- Minek köszönhető ez a kedvezmény?
- A standard faktoringügyletekkel szemben a vevőkövetelés behajtása a kétfaktoros rendszerű exportfaktoring esetén az importfaktor feladata, utóbbi vállalja, hogy 90 napra mindenképp kifizeti a visszaigazolt teljesítések ellenértékét. A direkt export esetében a követeléskezelés és -behajtás a faktorcég feladata. Vagyis a miénk, ez pedig jelentős többletköltséget ró a rendszerre még akkor is, ha a kockázatok döntő részét - mint említettem - hitelbiztosítással tudjuk fedezni.
- Hogyan tudják megoldani az exportpartnerek minősítését?
- Exportfaktoring esetében a külső szerződött partner minősíti a vevőt, a direkt export esetében pedig a hitelbiztosító értékelésére támaszkodhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy mind az FCI, mind a hitelbiztosítók helyi, a vevő országában működő minősítő céggel dolgoznak, amelynek pontos információi vannak a magyar exportőr vállalkozás partnerének fizetési fegyelméről. Nem hallgatható el az sem, hogy szerződött partnereink pontosan ismerik az adott ország jogrendjét, a követeléskezelés és -behajtás szabályait. Épp ezért minden velünk kapcsolatban lévő vállalkozásnak javasoljuk, hogy már a szerződés előtt szerezzen vevőminősítést kinti partneréről. Az MKB ügyfeleinek minderre ráadásul ingyen nyílik lehetőségük.
- Miben tér el a hitelbiztosító és a kinti faktorcég/bank szerepe abban az esetben, ha jogi útra kerülne egy-egy vita?
- Az FCI keretében lebonyolított ügyletekre - annak ellenére, hogy eltérő jogi környezetben köttetnek az üzletek - egy egységes nemzetközi faktorálási szabályzat vonatkozik. Ez garantálja, hogy a faktorvállalkozások közvetítőként is bekapcsolódnak a vitákba, szükség esetén pedig ügyvédek és kamarák kiajánlásáig mind a faktorvállalkozás, mind pedig az MKB segíti a bank itthoni partnereit, továbbá a tényleges jogi eljárás során is közreműködnek a magyar vállalkozás képviseletének ellátásában.
- A feltételek kedvezőek, ám kérdés, kinek éri meg igénybe venni a szolgáltatást. Milyen forgalmú cégeknek ajánlható az exportfaktoring?
- Szerintem az 50 millió forintnyi exportforgalmat meghaladó vállalkozásoknak mindenképp érdemes a két exportfaktoring-konstrukcióban gondolkodni, de persze az sem mindegy, hogy az adott vállalkozás hány vevővel áll kapcsolatban. Tapasztalataink alapján elmondható, hogy a közvetlen exportfaktoring a környező országokba irányuló kereskedelem alternatív finanszírozási formája lehet, míg nagyobb távolságok vagy újonnan induló vevőkapcsolatok esetében előnyös a kétfaktoros rendszer használata.
- Hogyan áll össze a díjstruktúra?
- A klasszikus faktoringstruktúra alapján. A szolgáltatásban forgatott pénz kamatát, a faktorálás díját, illetve a számlakezelés költségeit kell megfizetnie ügyfelünknek. A kamat az exportfaktoring esetében rendszerint EURIBOR-alapú, a kamatfelár mértéke ugyanakkor szállítófüggő: az árazást ahhoz kell mérni, hogy milyen szintek mellett kaphat az adott cég hitelt a bankpiacról. A számlakezelés költsége egy viszonylag fix költség, függetlenül attól, hogy ki a megbízó. Ami tehát a viszonylagos mozgásteret biztosítja, az a faktordíj. A direkt export esetében ebben a díjban kell szerepeltetni a hitelbiztosítás díját is, míg a klasszikus exportfaktoring esetén ez szolgál a követeléskezelés és -beszedés, valamint a 100 százalékos előfinanszírozás díjterhének viselésére.
- Mennyivel magasabb az exportfaktoring esetén a faktordíj?
- Sokan úgy gondolhatják, hogy mivel ebben az esetben két faktorcég is részese az ügyletnek, akkor a díjmérték is kétszeres, de ez nincs így. Némileg magasabb ugyan a faktordíj, mint a belföldi faktorálásnál elfogadott százalékos mérték, ám a különbség nem túl jelentős. A díj emellett 100 százalékos védelmet nyújt a szállítónak a vevő nemfizetése esetén, és tartalmazza a kinti faktor/bank követelésbeszedésének díját is.
