Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Soha még ennyi államilag támogatott fejlesztési pénz nem jutott el a vállalkozókhoz, önkormányzatokhoz” – jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) évértékelő rendezvényén Erős János, a pénzintézet társ-vezérigazgatója. A bank közvetlenül, illetve a kereskedelmi bankok nyújtotta hiteleket refinanszírozva november végéig már 4200-at meghaladó hitelkérőnek nyújtott több mint 270 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt. A szám főleg annak fényében látványos, hogy a kimutatások szerint a „Sikeres Magyarországért” hitelprogramon belül továbbra is rendkívül nagy a fejlődési lehetőség. A 75,9 százalékban kimerített önkormányzati hitelprogram mellett ugyanis a vállalkozásfejlesztési hitelprogram is jól teljesített, a december eleji adatok szerint a program kihasználtsága megközelítette az 50 százalékot. Erős János ezt csak részben tudja be a bank és a partner pénzintézetek sikerének: álláspontja szerint az elmúlt egy év során látványosan fejlődött a kis- és középvállalatok vállalkozói kultúrája. Egyrészt átgondoltabb, körültekintőbb fejlesztési tervek jelennek meg, mint másfél évvel ezelőtt, a program indulása környékén. Emellett láthatóan egyre kevesebb az ötletfinanszírozási igény: a vállalkozások alaposabban terveznek, mérlegelnek és felelősségteljes, átlátható üzleti tervekhez kérik a finanszírozók segítségét. Megfigyelhető az is, hogy a korábbiaknál lényegesen fegyelmezettebbé vált a pénz felhasználása is.
Annak dacára, hogy az elmúlt év során az MFB és a kereskedelmi bankok közötti kapcsolatrendszer szorosabbá vált, a szerződött állományon belül természetesen még mindig jelentős, 66,74 százalékot képvisel a saját forinthitel-állomány, amihez 12 százaléknyi saját devizahitel-állomány tartozik. Az MFB könyveiben a refinanszírozott hitelek állománya december elején 12 százalék volt.
Ami a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleknek a vállalkozások típusa szerinti felosztását illeti: a 2900 szerződés 36 százalékát mikro-, 46 százalékát pedig kisvállalkozással hozta tető alá a fejlesztési bank. Ugyanakkor az átlagos hitelméretből következően a mezőgazdasági hitelekkel együtt több mint 168 milliárd forintnyi vállalkozói hitel 57 százalékát kapták meg a kisvállalkozások, míg a mikrocégeknek a hitel nem egész 20 százalékával kellett megelégedniük. Érdekesség, hogy a középvállalati körben nincs jelentős eltérés az igénylők, illetve a folyósított hitel arányában – a hitelkérők 18 százaléka tartozott ebbe a körbe, akik a kölcsönösszeg 24 százalékát vették fel. Ebből nem túl merész azt a következtetést levonni, hogy a közepes cégek átlagos finanszírozási igényétől nem igazán maradtak el a kisvállalati hiteligények.
A szektorális bontás alapján igen-igen meglepő, hogy a szerződött állomány bontása után közel egyharmados, 32 százalékos súlyt képviselnek a építőipari vállalkozásoknak folyósított kölcsönök. A soron következő terület a feldolgozóipar a maga 14,32 százalékos súlyával. A dobogó harmadik fokára ért csak fel egy szolgáltatói terület: a szállítás, raktározás, posta és távközlési területen dolgozó vállalkozások kapták az MFB által folyósított pénzek 12,67 százalékát. A külön hitelcéllal kiszolgált mezőgazdasági vállalkozások 10,3 százalékkal részesednek, őket az ingatlanügyletek és a gazdasági háttérszolgáltatásokkal foglalkozó cégek követik. Az iparági felosztás alapján mindennél jobban kiviláglik, hogy a hazai kis- és középvállalkozások egyelőre nem bíznak az egészségügyi beruházások megtérülésében: az idei adatok szerint a kedvezményes hitelek alig 1 százaléka céloz ilyen jellegű beruházásokat. Az alternatív energiatermelés reneszánszát a jelek szerint nem MFB-hitellel kívánják kihasználni az energetikai fejlesztő cégek sem: a hitelek nem egész 0,9 százalékát címkézték a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás fejlesztésére. (Bár lehet, hogy az önkormányzati projekteknél lényegesen magasabb ennek az iparágnak a részaránya a beruházási célokon belül.) Az viszont kijelenthető, hogy a pénzügyi vállalkozások fejlesztését az érintettek sokkal inkább házon belül szeretik megoldani: a hitelek összesen 0,51 százaléka ment ilyen célra.
