Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre országszerte megmaradt a magyarok vállalkozó kedve – derül ki a KSH adataiból. Az idei első félévben ugyanis 48 ezer új vállalkozást jegyeztek be, ez 3,5 ezerrel haladta meg a tavalyit. Idén június végén 1,31 millió volt a regisztrált gazdasági szervezetek száma, ez 20 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a bejegyzett vállalkozások száma 18 ezerrel, a nonprofit szervezeteké kétezerrel emelkedett, a költségvetési és tb-szervezeteké pedig kismértékben csökkent (NAPI Gazdaság, 2006. december 5., 18. oldal). A regisztrált vállalkozások számának emelkedése tehát kizárólag a nyilvántartott társas vállalkozások felfutásának köszönhető, számuk az elmúlt egy esztendőben 18 ezerrel emelkedett, miközben az egyéni vállalkozások száma szinte nem változott.
Az összes regisztrált vállalkozást tekintve továbbra is erőteljes a főváros és környékének súlya, és ez évek óta alig változott. Jelenleg a vállalkozások mintegy 40,3 százaléka a közép-magyarországi régióban található, amelyet 11,2 százalékkal a dél-alföldi és 10,9 százalékkal az észak-alföldi régió követ; a többi régió aránya 8,5–10,2 százalék között mozog. Külön vizsgálva a társas vállalkozásokat, Közép-Magyarország részesedése még nagyobb (52,6 százalék), míg a többi régióé 6,9–9,1 százalék közötti. A társas vállalkozások száma a múlt év végi 497,9 ezerről az idei első félévben 508,1 ezerre nőtt. Mindenképpen pozitív jel, hogy minden egyes régió gyarapodást könyvelhetett el, jórészt 500–700 darabosat. A központi régión kívül a legnagyobb céggyarapodást Közép-Dunántúl mutatta fel (+837, ez kétszázalékos bővülés). „Természetesen” a legnagyobb felfutás Közép-Magyarországon volt, ahol fél év alatt csaknem hatezerrel (+2,2 százalék) emelkedett a társas vállalkozások száma, a bővülés kétharmadát Budapest, a többit pedig Pest megye produkálta. A fővároson és az agglomeráción kívül a legtöbb aktát Miskolcon kezelik a cégbíróságon: Borsodban 21104 cég van jelenleg bejegyezve.
A társas vállalkozásokhoz képest az egyéni vállalkozások területi eloszlása jóval kiegyenlítettebb. Közöttük ugyanis a központi terület súlya csupán 31,6 százalékos, amelyet 13,2 százalékkal a dél-alföldi és 12,1 százalékkal az észak-alföldi régió követ, a közép-dunántúli pedig a maga 11,5 százalékával a negyedik; a többi terület aránya 9,5–11,3 százalék között mozog.
Idén az első hat hónapban a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma még csak mérsékelten, csupán 300-zal maradt el az egy évvel korábbitól (azaz alig fél ezrelékkel mérséklődött). Ráadásul ebben az időszakban több régióban – Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön – még két-háromszázzal emelkedett is az egyéni vállalkozások száma, ám ezzel párhuzamosan már több helyen is elkezdődött a fogyás: Közép-Magyarországon nyolcszázzal, Közép-Dunántúlon háromszázzal lettek kevesebben. Az igazi visszaesés júliusban vette kezdetét, azóta ugyanis havonta átlagosan öt-hat ezren lépnek ki e körből. A regisztrált egyéni vállalkozók 65,8 százalékának, azaz 468 ezer főnek volt vállalkozói igazolványa, míg tavaly júniusban még 474 ezernek volt. Idén július és október között pedig összesen húszezren döntöttek a visszaadás mellett, így a tizedik hónap végén már csupán 448 ezer érvényes vállalkozói igazolvány volt, míg az egyéni vállalkozások teljes száma 687 ezerre esett vissza. A dolog szépséghibája, hogy a folyamatról csak a jövő év elején állnak rendelkezésre régiós adatok.
Főtevékenységük szerint vizsgálva a vállalkozásokat, idén az első félévben folytatódott a két legjelentősebb nemzetgazdasági ágban az a több éve tartó folyamat, miszerint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág részaránya folyamatosan emelkedik; a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ág súlya pedig enyhén csökken. Mindezek nyomán idén június végén a legtöbb vállalkozást az ingatlanügyleteknél tartották nyilván (37,4 százalék), ezt követte a kereskedelem és javítás (17,9 százalék), azaz e két szegmensben tevékenykedik a vállalkozások több mint fele. A többi ágazat közül az építőipar 8,0, az ipar 7,0, az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás 6,7, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6,0 százalékot képvisel, míg a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aránya csupán 4,5 százalék. A lista második felében a szállítás, posta, távközlés 3,9, az oktatás 3,2, a pénzügyi tevékenység 3,1, az egészségügy pedig 2,3 százalékkal szerepel.
