A legtöbb ingatlanfejlesztő és építőipari cég mindig ugyanazokkal a már kipróbált és bevált alvállalkozókkal szeretne dolgoztatni, ez azonban nem mindig lehetséges. A csődbe ment vállalkozások csaknem fele ugyanis két szektorból, az építőiparból és a kereskedelemből kerül ki, így az állandó csapattal kiviteleztetők is kénytelenek új alvállalkozók után nézni. Nincs ez másként az évente több száz lakást építő Interestate Rt.-nél sem: az elmúlt öt évben a társaság alvállalkozóinak nagyjából a fele cserélődött ki hasonló okokból – mondta lapunknak Pfandler Katalin, a cég elnök-vezérigazgatója. Az Interestate a beruházásainál nem alkalmaz fővállalkozót, és mivel ez olyan nagyságrendű pluszkiadást jelentene, ami már nem fér bele a költségvetésbe, a társaság maga szerződik alvállalkozóival. A kieső régi beszállítók helyére érkező újakat előminősítik, így igyekeznek kiszűrni a megbízhatatlan vállalkozásokat. Az eljárás keretében egyebek mellett a pénzügyi szempontokat és a referenciákat értékelik. Ezenkívül a meglévő alvállalkozóikat is rendszeresen vizsgálják, azokat pedig, akik nem fizetnek saját partnereiknek, a következő beruházásra már nem hívják meg – tette hozzá Pfandler.
Hasonlóan látja a helyzetet Varjasné Székely Éva, a Quadrát Rt. vezérigazgatója is, aki elmondta: lakásfejlesztéssel foglalkozó cégük saját szakembergárdával dolgozik, így az alvállalkozókkal maguk szerződnek. Bár a Quadrát 17 éve jobbára ugyanazokat a kipróbált és megbízható cégeket alkalmazza, időnként mégis előfordul, hogy egy régi partnerük megszűnése miatt új alvállalkozót kell keresniük. A társaság ilyenkor igyekszik a lehető legkörültekintőbben eljárni, hogy az építőiparra leginkább jellemző körbetartozás jelentette kockázatokat mérsékelni tudják. Ugyanígy jár el az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztő, a TriGránit Rt. is. A társaság a lánctartozás okozta problémák minimalizálása céljából a beruházások előtt szigorúan ellenőrzi partnereit, és minden építkezésnél egy-két alvállalkozó kiesésével is számolnak. Azt a céget, amelynél a legkisebb megingást vagy minőségi kifogást tapasztalják, azonnal kizárják a további munkákból – mondta lapunknak Nyúl Sándor, a társaság operatív vezérigazgatója.
Állandó alvállalkozói gárda kialakítására törekszik a hazai építőipari piacon meghatározó szereplőnek számító KÉSZ Kft. is. A társaság általában 1-2 éves keretszerződéseket köt partnereivel, azután ezeket a megállapodásokat az egyes beruházásoknál konkretizálják, de emellett szinte minden projektnél szükség van még külön alvállalkozókra is – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Árvai István, a cég kommunikációs igazgatója. A vállalat honlapján egyébként bárki kitölthet egy jelentkezési lapot, így következő munkája során a KÉSZ megvizsgálja a cég bevonásának lehetőségét. A társaság beszállítóit pályáztatással választja ki, amelyeknek az eljárás során komoly minőségi – például környezetvédelmi – kritériumoknak kell megfelelniük. A KÉSZ emellett folyamatosan ellenőrzi is alvállalkozóit, azok fizetési fegyelmét egy hitelminősítő céggel vizsgáltatja, továbbá alkalmazzák a piacon elérhető szolgáltatásokat, így például az Eye Watch követelés-nyilvántartó rendszerét.
Projektenként választja ki alvállalkozóit az Európai Építő Rt. (korábban Középületépítő Rt.), amely mindig belső szabályzata alapján, versenyeztetés útján dönt valamelyik cég mellett – mondta lapunknak Dobos Péter vezérigazgató. A társaság a generálkivitelezés mellett ezentúl az építőipar más területein (speciális mélyépítés, műemlék-felújítás és -hasznosítás, valamint lakásépítés) is megjelenik, ezért most a korábbinál jóval több alvállalkozóval kell majd kapcsolatot tartania. Az új területek közül – Dobos szerint – a lakásépítés a legkockázatosabb: az erősödő verseny miatt ugyanis egyre több cég él egyik napról a másikra, így a leendő alvállalkozók előminősítése ennél a szektornál különösen fontos. A partnerek figyelemmel kísérése azért is szükséges, mert a piac zsugorodása miatt, valamint a fekete- és szürkegazdaság felszámolására hozott intézkedések hatására az építőipari vállalkozások várhatóan mintegy 15–20 százaléka tönkremegy vagy beolvad, így ennek az integrációnak a csomópontjai a legnagyobb vállalkozások lesznek.
