Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság a 2005-ben elfogadott Állami Támogatási Cselekvési Tervnek megfelelően, az állami támogatások átfogó reformja keretében 2006-ban felülvizsgálta az állami kockázatitőke-intézkedésekre vonatkozó jogi szabályozást is. Az új feltételrendszer lényegében nem hoz számottevő új változást, tekintve, hogy a Bizottság megítélése szerint Európában a vállalatok kockázati tőkéhez történő hozzájutásában nincsenek alapvető problémák. Az elfogadott iránymutatás nem hozott módosulást a Bizottságnak abban a törekvésében sem, hogy az állami, közösségi forrásokból finanszírozott kockázatitőke-intézkedéseket alapvetően azokra az esetekre szorítsa vissza, amelyekben bizonyíthatók a kockázati tőkéhez való hozzáférés nehézségei. Ezekben az esetekben – amelyek közös ismérve, hogy a tőkepiac nem kellően fejlett, így a kockázati tőkéhez való hozzájutás korlátozott –, indokolt a kockázatitőke-piac állami támogatása. Erre mind területi, mind iparági jellemzők alapján is hivatkozhatnak az érintettek.
Az EU továbbra is úgy ítéli meg, hogy a kockázatitőke-befektetések esetében a projektek áttekinthetősége korlátozott, épp ezért a jövőben sem egyszerűsítik az ilyen típusú intézkedések elfogadási rendszerét, s nem hoznak ennek érdekében ún. csoportmentességi rendeletet. Ez az MFB Rt. szakértői szerint arra utal, hogy a Bizottság a kockázatitőke-típusú állami támogatások tekintetében továbbra is erős ellenőrzési rendszert akar fenntartani. Így minden egyes ilyen támogatáshoz egyedi notifikációra van szükség. Brüsszelben ugyanakkor az engedélyeztetési eljárás gyorsítását, ennek részeként az eddig meghatározott támogathatósági kritériumok egyértelművé tételét ígérik. Bár a bizottsági állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az előzetesen felsorolt szempontok egyike sem lehet meghatározó az elbírálás folyamán, hanem a kritériumok együttes értékelése alapján alakul ki a végső vélemény.
Mint a fejlesztési bank sajtótájékoztatóján Gál Péter, az MFB Rt. vezető közgazdásza kifejtette, természetesen amennyiben egy támogatási program az EU gyors vizsgálatának feltételeit nem teljesíti, még nem húzódik le automatikusan a „függöny" a projekt támogatása előtt: egy pótlólagosan elkészülő tanulmányban lehet még érvelni. Ebben egyebek mellett tartalmaznia kell a megcélzott vállalkozások és ágazatok esetében a sajáttőke szintjét, az adott gazdaságban a vállalkozási-tőke jelentőségének bemutatását, illetve az adott piac, valamint az érintett ország kockázatitőke-piacának 3-5 éves történetének, valamint jövőbeli kilátásainak bemutatását.
Az EU a szabályok egyértelművé tételével és a szigor fenntartásával párhuzamosan bővíti a támogatások körét: a korábbi 1 millió euróról 1,5 millióra nőhet így majd az az összeg, amelyhez 12 hónapon belül fejlesztési tőkeként hozzájuthat az erre pályázó vállalkozás. Az összeghatár emelése ugyanakkor a piacot ismerők szerint nem jelent érdemi változást: az egyedi notifikációs eljárásnak köszönhetően eddig is minden érintettnek volt lehetősége arra, hogy a névleges küszöb feletti támogatási szintre kérjen engedélyt Brüsszeltől, ahol – kellő érvek hatására – eddig sem zárkóztak el ettől.
