Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Bank 2006 augusztusáig összesen 12,85 milliárd forint értékben szerződött hazai vállalkozásokkal kiskereskedelmi célú beruházások finanszírozására. A megítélt kölcsönök döntő részét, 11,88 milliárd forintnyit időközben már folyósították – tudtuk meg a hitelintézettől. Az MFB „A sikeres Magyarországért” hitelprogramon belül megvalósuló hitelezés során kis- és középvállalkozásokat hitelez, a kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások hitelcél alatt. A kölcsön tárgyi eszközbe való beruházáshoz, beszerzéshez vagy létesítéshez, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez igényelhető. A hitelprogram finanszírozhatóvá teszi az eszközök rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenységhez (szállítás, üzembe helyezés, közvetítés stb.) vagy a beszerzéshez kapcsolható egyéb tevékenységhez (tervezés, előkészítés, lebonyolítás) közvetlenül kapcsolódó kiadásokat is. A klasszikus kkv-k finanszírozása mellett az MFB jogszabályi alapon nyitott beszerzési társulások, illetve franchise-rendszerek kiépítésének finanszírozására is. Azt azonban tudni kell – hívták fel a NAPI Gazdaság figyelmét az MFB-nél –, hogy a franchise-költségek között csak a tárgyi eszköz beszerzésének költsége és a franchise–belépési díj (know-how) finanszírozható, nincs mód például forgalmi jutalék, illetve reklám-hozzájárulás finanszírozására. Ugyancsak fontos feltétel, hogy a fentebb ismertetett tételek is csak akkor finanszírozhatók, ha jól elhatárolhatók és dokumentálhatók a teljes franchise-költségből. A bank alaposan elemzi a kiskereskedelem fejlesztésére vonatkozó hitelkérelmek mögötti üzleti terveket, az előkészítő szakaszban a vállalkozás által elfoglalt piaci pozíciót, a versenytársak jelenlegi helyzetét és jövőbeli terveit is elemzik a döntés-előkészítés során. Megalapozott, eredeti ötleteket tartalmazó üzleti tervvel, piackutatási adatokkal kell rendelkeznie annak a vállalkozónak, aki pénzt szeretne kapni egy multinacionális áruház közelében lévő kiskereskedelmi egysége korszerűsítéséhez. A bank adatsora alapján elmondható, hogy kiskereskedelmi céllal a legtöbb hitelt Pest megyében vették fel a kis- és középvállalkozások. Komoly meglepetés ugyanakkor, hogy Pest megyét a kihelyezett hitelösszeg tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követi s az ország legkeletibb megyéje a szerződött összeg tekintetében sincs számottevő lemaradásban a fővárostól. A sorban a negyedik helyen Veszprém megye áll, majd ezt követően viszonylag nagy az űr. Ez utóbbi tény egyébként csípőből cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a balatoni idegenforgalom növekedésével az ottani kiskereskedelmi egységek komolyan fejlesztenének – illetve, ha teszik, azt nem MFB-pénzzel valósítják meg. Somogy megye ugyanis a megyei listán csak az utolsó előtti helyet foglalta el idén augusztus végén a maga 274 millió forintos szerződött állományával. A leggyengébb helyzetben a várakozásoknak megfelelően Nógrád megye van: a halmozottan hátrányos településekkel „megáldott” megyében szemmel láthatóan nem éri meg kiskereskedelmi fejlesztésekbe fogni.
