Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások jó részének árbevétele nominálisan is csökkent az elmúlt év során, ahol legalább szinten tartás vagy nominális növekedés volt felfedezhető, ott e folyamat mögött szinte bizonyos, hogy új üzlet(ek) nyitása állt – mondta el a NAPI Gazdaságnak Kozma András, az Euler-Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja. A szakember szerint 2006 még nehezebb év lehet, hiszen a megszorító intézkedések bizonyosan megcsappantják majd a fogyasztást, amely sokéves tapasztalat szerint leképezi a gazdasági növekedés módosulását. A hatás természetesen nem azonnal éri majd el a kiskereskedelem összes szektorát – a lakosság először a visszatartható fogyasztási javak megvásárlásáról mond majd le, így például az első „áldozatok” az autó-, illetve a szórakoztatóelektronikai és háztartási gépkereskedők lehetnek, míg az élelmiszer-ipari kereskedőcégek számára csak később jöhetnek a szűkebb esztendők. Érdekes módon azonban a fenti tendenciák Kozma szerint nem járnak majd sem a beszállítói, sem a banki oldalon a lehetőségek szűkülésével. A beszállító cégeket a gyártók nyomják: az általában egy évvel korábban megrendelt mennyiséget szét kell szórni a piacon, miközben a következő évben elvárás a még nagyobb volumen értékesítése. Jól példázza a mentalitást a Keravill vállalat csődje: a szakember szerint 2005-ben jól látható volt, hogy az eredetileg az áruházláncnak rendelt árutömeget ráengedték a piac többi szereplőjére. Az így növekvő kockázatokkal kapcsolatban meglehetősen kicsi a mozgástér, amivel a beszállító élhet, ám egyre gyakoribb tendencia, hogy az ilyen termékek kapcsán igyekeznek maguk a beszállítók is hitelbiztosítással és egyéb fedezetállítási feltétellel lefedezni magukat. Ez utóbbi ugyanakkor sokszor nem járható út, hiszen a beszállító érdeke, hogy üzleti partnerét megtartsa. Minden kereskedő megtalálja a maga bankját – lehet bármilyen kockázatos is egy vállalkozás élete, finanszírozót a mai viszonyok között viszonylag biztosan talál –, legfeljebb az árazáskor megjelenik a hitelező kockázata a kamatban. A bankok is kihelyezési versenyben vannak, ezért nem mondhatnak le egyetlen üzletről sem. Az már más kérdés – mondja Kozma András –, hogy egyre több esetben kérnek le a pénzintézetek a hiteldöntést megelőzően információkat az érintett cégről, illetve beszállítói kapcsolatairól. A kiskereskedelemben egyre általánosabb a faktoring – mint ahogy az is, hogy a banki faktorcégek előszeretettel fedezik le az állományukat hitelbiztosítóknál.
