Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a tőkefinanszírozás területén nem kockázatitőke-befektetőként vesz rész. Ezt támasztja alá az is, hogy csak olyan, stabil, már legalább két teljes évre visszatekintő pénzügyi beszámolóval rendelkező cégeket hiteleznek, amelyek nyereséget tudnak felmutatni vagy jelentős reorganizációt követően már rövid távon nyereségesek – nyilatkozta Tzvetkov Julián, a pénzintézet tőkefinanszírozási igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A bank tehát nem kockázati-, hanem fejlesztésitőke-befektetőként van jelen a piacon. A megoldás életszerűségét maga a helyzet indokolja – vélekedik a szakember. A hazai vállalkozások óriási összegű rövid távú hitelállományt görgetnek maguk előtt, ami több tényezőnek tulajdonítható. Az egyik a bankok érdeke: a pénzintézetek rendkívül kevés hosszú távú megtakarítással rendelkeznek, ehhez próbálják a kihelyezéseiket is hozzárendelni. A második ok történelmi: a vállalkozások egy része már az induláskor, e-hitelből realizálta a cégvásárlást, s azóta is folyamatosan rövid távú finanszírozási eszközökben gondolkodik. Ez adja a probléma harmadik elemét: az igazi, elhivatott cégek száma ma még meglehetősen csekély, az opportunista pénzügyi tervezés nem számol a hosszú távú célokkal. A helyzet azonban változóban van. Egyre több cég ismeri fel annak előnyeit, hogy a fejlesztési tőke révén úgy jut forráshoz, hogy hitel/tőke áttétele nem romlik, sőt, egy-egy ilyen befektetés után a kereskedelmi bankok érdeklődése egyre inkább megélénkül az adott vállalkozás iránt, ami abban nyilvánul meg, hogy könnyebben és olcsóbban kap hitelt. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az MFB a legszigorúbb nemzetközi szakmai szabályok szerint szűri meg a potenciális partnereit: a befektetési ajánlatok befogadása, a döntés-előkészítés egy ötlépcsős ellenőrzési és döntési folyamatsoron megy keresztül. Egy ilyen, transzparens vizsgálati rendszeren keresztülfutó vállalkozással szemben bőven megalapozott lehet a bankok bizalma. Az MFB-re mint fejlesztési tőkebefektetőre természetesen a várható megtérülés tekintetében is alapvetően más paraméterek vonatkoznak, mint a klasszikus kockázatitőke-befektetőkre: míg a venture capital cégek esetében akár az 50–60 százalékos bukási arányt is finanszíroznia kell a sikeres befektetéseknek, s ezért a klasszikus magántőke-befektetők 25–30 százalékos megtérülés alatt szóba sem állnak vállalkozásokkal, addig a bank – fejlesztési tőkebefektetőként – egész másként gondolkodik. A megtérülési tervek elkészítésekor az iparági lehetőségekhez és a kockázati szinthez igazítja az elvárt hozam mértékét, ráadásul hajlandó a kockázatitőke-társaságoknál hosszabb, akár 5–12 éves időtávban gondolkodni. Bukási arányként az ilyen jellegű befektetések esetében 15–25 százalék elfogadható, az MFB rendre ennél kedvezőbb mutatókkal rendelkezik – mondta el az ügyvezető igazgató. A konstrukció sajátja az is, hogy a bank csak kisebbségi részesedés szerzésére vállalkozik, s a kontraktus mindkét fél számára biztosítja a kilépés lehetőségét (put és call opció) – vagyis a feltételek nem teljesítése esetén az MFB is jogot kap arra, hogy részesedését eladhassa. Ami a konkrét adatokat illeti: Tzvetkov Julián tájékoztatása szerint az MFB július végéig 27 társaságnak nyújtott fejlesztési tőkeforrást, összesen 23,6 milliárd forint értékben. Az eddigi befektetések közül egyetlen esetben került már sor kilépésre, az exit során (hozam nélkül) összesen 245 millió forintnyi befektetési érték került vissza a fejlesztési bankhoz.
